Brüsszelnek is üzent Orbán Viktor: Ukrajna csatlakozása tönkretenné a magyar gazdaságot
A miniszterelnök az őszi parlamenti ülésszak nyitónapján nyíltan beszélt a háború, a migráció és a gazdasági válság kihívásairól. Kiemelte, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-tagságát, és azt is elmondta, miért.
A politikai és gazdasági kihívások
Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának nyitóbeszédében ismét egyértelmű álláspontot foglalt el a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekben. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország évek óta képviseli azt az álláspontot, miszerint az ukrajnai háborúnak csak diplomáciai megoldása van. Emlékeztetett arra, hogy a kormány európai–orosz tárgyalásokat javasol, mivel „Magyarország senkivel nem áll háborúban”. A miniszterelnök szerint Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz tönkretenné a magyar gazdaságot, mivel átrendeződne a mezőgazdasági szektor, és Magyarország támogatott pozícióból befizetővé válna az uniós költségvetésben.
Migráció és a Barátság-vezeték
Orbán Viktor a migrációs paktumról is beszélt, megismételve, hogy a magyar kormány nem fogadja el, és nem fogja végrehajtani. „10 éve védjük határainkat, az Európai Uniót a migránsoktól" – mondta, hozzátéve, hogy a migráció miatt a bűnözés és a robbantások száma az egekben van Nyugaton, míg Magyarországon „nulla”. Emlékeztetett, hogy a Brüsszelből érkező fenyegetések ellenére Magyarország kitartott.
Az energiaügyek terén a miniszterelnök a Barátság Kőolajvezetéket ért támadások miatt aggodalmát fejezte ki az energiaszuverenitás iránt. Kiemelte, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója, de a rezsicsökkentés fenntartásához továbbra is elengedhetetlen az orosz gáz és kőolaj. Kijelentette, hogy a kormány döntéseinek köszönhetően 2025-ben a magyar családoknak lesz a legolcsóbb gáz és áram.
Gazdaságpolitikai fordulat és családi adókedvezmények
A miniszterelnök szerint a brüsszeli gazdaságpolitika tétova és cselekvésképtelen, ami a tagállamok számára sem kedvező. Úgy látja, az EU-nak sürgősen fordulatot kell végrehajtania, különben vége. A beszédében a „dögrovás” és „végelgyengülés” kifejezéseket is használta az unió jelenlegi állapotának leírására.
Azonban a miniszterelnök a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban optimistább volt, bejelentve, hogy a kormány elindította az új gazdaságpolitikáját. A tervek szerint 2026. január elsejétől újabb 50 százalékkal emelik a családi adókedvezményt, és bevezetik a felmenő rendszerű szja-mentességet a két- és háromgyermekes édesanyáknak. Ez mintegy egymillió édesanyát érint majd. Továbbá a fix 3 százalékos lakáshitelprogram, az árstop és a kamatstop is folytatódik.
Nemzeti konzultáció és a jövő
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság progresszív adózást, az adókedvezmények szűkítését, valamint a rezsicsökkentés, a kamatstop és az árstop megszüntetését várja el Magyarországtól. Emiatt a kormány nemzeti konzultációt hirdet a lakosság véleményének kikérésére.
A miniszterelnök azzal zárta beszédét, hogy „Merjük naggyá tenni Magyarországot!”, utalva arra a szombati rendezvényre, ahol a Digitális Polgári Körök több mint 10 ezer ember előtt találkoztak.
