Kelet-Ukrajnában tavaly áprilisban kezdődött a háború. Idén február óta van átmeneti tűzszünet, de békét nem kötöttek. Rendszeresek a lövöldözések az ukrán és az azonosító nélküli szakadár vagy orosz katonák között. „A helyzet továbbra is nehéz. A minszki megállapodás nagy részét az oroszok nem tartották be, nem vonták vissza a nehézfegyvereket, és a határellenőrzést se adták vissza az ukrán rendészetnek” – panaszkodott az ukrán miniszterelnök Berlinben.
A németek is elismerik, hogy a háborúnak nincs vége, de a berlini kormányzat célja most inkább az, hogy megakadályozzák az ukrán kormány fizetésképtelenségét. Elemzések szerint az oroszok az ukrán államcsőd után folytatnák a keleti hadműveleteket. „Találkoztam az EBESZ jelentéstevőivel, és ők is arról tájékoztattak, hogy újra egyre inkább instabil a helyzet Kelet-Ukrajnában és egyre nagyobb a veszélye a nagyszabású harcok újrakezdődésének. Ezt meg kell akadályoznunk, és a februári béke végrehajtására, a fegyverek kivonására, a fogolycserére kell koncentrálnunk” – mondta a német külügyminiszter.
Az orosz offenzíva újrakezdésére utalhat, hogy Vlagyimir Putyin pénteken államtitoknak minősítette a békeidőben elszenvedett katonai veszteségeket, tehát az Ukrajnában harcoló alakulatok sorsát. Az oroszok az európai szankciókra is most reagáltak azzal, hogy 89 európai diplomatát kitiltottak Oroszországból, köztük a volt belga miniszterelnököt és holland, cseh, svéd képviselőket.
