
A kormány még a héten benyújtja a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatát a parlamentnek. A becsapott ügyfelek azonban csak a második lépcsőben, ősszel kaphatnak majd kártérítést a bankoktól.
A kormány szerdai ülésén az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárca előterjesztését tárgyalta arról, hogyan lehet a Kúria jogegységi döntését átvezetni a törvényhozásba a devizahitelesek érdekében. A legfőbb bírói fórum múlt héten mondta ki az árfolyamrés használatának, illetve az egyoldalú szerződésmódosításnak a tisztességtelenségét.
„Szeretnénk elkerülni azt, hogy a magyar igazságszolgáltatás megbénuljon, és több százezer per induljon el ezekben az ügyekben” – fogalmazott Varga Mihály a kormányülés után. Ezért még a héten törvénytervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek. Varga Mihály bejelentette: a jogszabály nemcsak a devizaalapú hitelszerződésekre, hanem a lízingszerződésekre is vonatkozik majd. A nemzetgazdasági miniszter szerint javaslatot tesznek arra is, hogy a követelések 5 éves elévülését csak a lezárt szerződéseknél vegyék figyelembe, hatályos szerződéseknél nem. Ebben a kérdésben ugyanis nem értettek egyet a bankszövetséggel.
„A kormány rendezni kívánja ebben a törvényjavaslatban az árfolyamrés kérdését, hiszen ez egy egyszerű és viszonylag gyors számítással elvégezhető intézkedés” – fejtette ki Varga. A tárcavezető hozzátette: ez csak az első lépés a becsapott devizahitelesek helyzetének rendezésére. A Fidesz frakcióvezetője szerint a jogszabályt sürgősségi eljárással már jövő pénteken elfogadhatja a parlament. Arról, hogy mennyi pénz jár vissza a bankoktól az ügyfeleknek, először egyeztetni kell a pénzintézetekkel és a jegybankkal is. Az elszámolást szabályozó törvény így várhatóan szeptemberre lesz készen.
„Minden olyan kérdés, ami ahhoz kell, hogy eldőljön, hogy pontosan melyik devizahiteles mennyi pénzt kap vissza, az gyakorlatilag 3-4 hónap alatt a törvényjavaslat elfogadását követően lezárulhat. Éppen ezért én sürgősnek tartanám, hogy ezt a törvényjavaslatot valóban minél hamarabb fogadjuk el, én reálisnak látom azt, hogy július 4-én ezt a parlament megtárgyalja, és megszavazza” – mondta Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője.
Már a kormány asztalán van az a sürgős intézkedésekből álló javaslatcsomag is, amelyet a Civil Összefogás Fórum állított össze. A szervezet szóvivője a Hír Televíziónak azt mondta: a többi között a végrehajtások, és a jogellenes kilakoltatások leállítását, a behajtó cégek ellenőrzését, egy jogsegélyközpont felállítását, valamint a hitelszerződésekkel párhuzamosan kötött életbiztosítások felmondását követelik.
„Hogyha orvosi szakkifejezéssel élnénk, ez egy akut, gyors beavatkozáshoz szükséges feltételrendszert tartalmazó csomag, és később a terápiához megpróbálunk mi is egy bővebb javaslatcsomaggal hozzájárulni” – mondta el ifj. Lomnici Zoltán.
Szakértők számításai szerint körülbelül 400 milliárd forint jár vissza a devizahiteleseknek. Kerestük a bankszövetséget is, de egyelőre nem akartak nyilatkozni.
A pénzintézetek arra törekednek, hogy mielőbb rendezzék ügyfeleikkel az árfolyamrés kérdését és az új szabályok szerint számítsák át a tartozásokat – reagált a bankszövetség elnöksége a nemzetgazdasági miniszter bejelentésére. Közleményükben ugyanakkor kifogásolják, hogy a még élő hitelszerződéseknél a szokásos 5 éves elévülést nem venné figyelembe a kormány, azaz ezeket a devizahiteleket a teljes futamidejükre át kellene számolni. Indokolatlannak tartanák azt is, ha az új jogszabály a végtörlesztőkre is kiterjedne, mivel ők már amúgy is kedvezményben részesültek, hiszen a piaci árfolyamnál kedvezőbb árfolyamán zárhatták le hitelszerződésüket.
A szocialisták szerint a kormány a devizahiteles probléma kisebb részét oldja meg a Kúria jogegységi határozatának törvénybe iktatásával. Burány Sándor úgy véli, a kabinetnek olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, ami erősíti a forintot.
Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke azt hangoztatta: a szocialisták 265 forintos euró- és 185 forintos svájcifrank-árfolyam mellett adták át a kormányzást 2010-ben, és ha most is ez lenne az árfolyam, akkor szükségtelen lenne a devizahiteleseket mentő csomag jó része.
Az LMP jónak tartja a devizahitelek ügyében bejelentett intézkedések irányát, de Schiffer András szerint a kormány legalább 4 éves késésben van. Az ellenzéki párt társelnöke közölte: politikusaik már a Kúria döntését követő órákban benyújtottak a parlamentnek egy javaslatot az árfolyamrésből származó veszteség visszatérítésére, és szerinte ezt az indítványt a parlament sürgősséggel akár már el is fogadhatná.
Az LMP egyébként csak az árfolyamrésből származó veszteséget adná vissza automatikusan az adósoknak, az egyoldalú szerződésmódosításokról és az árfolyamkockázatról szerintük konkrét perekben a bíróságoknak kellene dönteniük.
Részeredménynek tartja a kormányzati bejelentést a Jobbik is. Z. Kárpát Dániel szerint a devizahitelek kamatkockázatát nem sikerült kezelni, azt pedig felháborítónak tartja, hogy az általános megoldás, azaz a devizahitelek forintosítása csak ősszel kerülhet napirendre.
A radikális párt továbbra is elutasítja, hogy a bankok mellett az adósok és az állam is vállaljon részt a devizahitelek végleges rendezésében, szerintük csak a pénzintézeteknek kellene fizetniük.