Amerika kérte a magyar részvételt az Iszlám Állam elleni harcban
A kormány elkezdte a magyar részvétel előkészítését az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban. A munkacsoportot a Külügyminisztérium irányítja. A szaktárca vezetője, Szijjártó Péter szerint az Iszlám Állam a nyugati értékrendet támadja. Kétharmados parlamenti felhatalmazás kell ahhoz, hogy Magyarország katonákat küldhessen a térségbe. A kérés az amerikaiaktól érkezett – írta az Index internetes portál egy külügyi háttérbeszélgetésre hivatkozva.
Szaddám Huszein egykori szülővárosa, Tikrit az iszlamista lázadók központja. Tavaly nyár óta ellenőrzik a negyedmilliós várost és a hozzá tartozó megyét, 10-12 ezer katonával. Az iraki hadsereg idén januárban indított offenzívát ellenük. „Faluról falura haladva szerezzük vissza az ellenőrzést a tartomány felett. Az ellenség autóba rejtett pokolgépekkel, öngyilkos merénylőkkel próbál megállítani minket, sok robbantást végrehajtottak, de nem tudnak feltartóztatni minket” – mondta az offenzíva egyik vezetője.
A környékbeli településeken az iszlamisták rendszeresen portyáznak. Moszul, Nimrud és Hatra történelmi városközpontját is elpusztították. Az iraki hadsereg észak felől, a kurdoktól kap támogatást. Amerikai és francia vadászgépek naponta 15-20 iszlamista célpontot bombáznak. „Az iraki–kurd–szíriai hármas határon a kurd csapatok a terület harmadát ellenőrzik, a stratégiailag fontos helyeket, tehát katonailag előnyben vagyunk. Néha tüzet nyitnak ránk, ami azt jelzi, hogy újabb területeket akarnak elfoglalni, tehát folytatódni fog a harc” – fogalmazott egy kurd katona. Erre a vidékre küldene katonákat Magyarország is. 100-150 fegyveres mehet, ha a parlamenti pártok megszavazzák a kétharmados javaslatot. A Fidesz frakcióvezetője szerint az ügyben nemzeti konszenzus kell, a lépést pedig azzal indokolta, hogy Kurdisztánban magyar konzulátus mellett gazdasági érdekeltségek is vannak. „A magyar katonák azt vállalják, hogy két ottani katonai objektumot fogunk őrizni, védeni, tehát semmi közük az ottani Mol-szerepvállaláshoz. Azt vállaljuk, hogy az ott lévő harcoló erők bázisait biztosítjuk. Máshogy fogalmazva a közvetlen harcban nem veszünk részt, harcoló alakulatot nem küldünk ki, de lehetőségeinkhez és képességeinkhez mérten részt veszünk az akcióban” – nyilatkozta Nógrádi György.
A nemzetközi katonai akcióban 21 ország vesz részt, ebből nyolc arab ország, a harcoló alakulatok többségét is ők küldik. Az európai szövetségesek, például németek, olaszok, franciák és norvégok elsősorban a helyiek kiképzésében vesznek részt.
