
A brit Munkáspárt súlyos választási zakója után Keir Starmer miniszterelnök egyfajta politikai túlélőműsort mutat be. Bár a szavazók balra és jobbra is menekülnek a párttól, ő a felelősségvállalás nevében épp a hatalmát betonozná be.
A békés vezetőváltás esélye elszállt, a küszöbön álló párton belüli harcok pedig tovább forgácsolják a bizalmat. A hűvös valóság: egy olyan vezető próbálja visszacsábítani az embereket, akiből már a saját képviselői is kiábrándultak.