
Az osztrák juhállomány különösen súlyos helyzetben van, ugyanis a fertőzések negyede halálos. A szarvasmarhákat ugyan ritkábban éri végzetes kimenetel, de erős fájdalmakat okoz, és a tejhozam jelentősen csökken.
Ez már az európai piacokra is hatással van, hiszen a tejtermékek ára ugrásszerűen emelkedett. A járvány terjedését a meleg és nedves időjárás segíti, míg a hideg gátolja. Magyarországon legutóbb 2014-ben jelent meg a betegség, de akkor sikerült megfékezni.
A védekezés kulcsa a vakcinázás, amely Európa-szerte egyre nagyobb keresletet generál. Az Európai Unió három különböző oltóanyagot hagyott jóvá, ám az ellátás lassú, és a célul kitűzött 80%-os oltottság még távoli. A betegség ugyan nem fertőzi meg az embereket, és az állati termékek fogyasztása is biztonságos, de az állattenyésztőknek óriási kihívást jelent a járvány.
Magyarország már elkezdte a védekezési stratégia átalakítását, csökkentve a hatósági intézkedéseket és megkönnyítve a vakcinázást. Ez az új megközelítés a gazdasági károk mérséklését célozza, miközben az állatok megbetegedése utáni felépülésük lehetőségét is előtérbe helyezi. A globális felmelegedés által előidézett új járványok azonban intő jelek: a törpeszúnyogok által terjesztett betegségek már nemcsak egzotikus fenyegetések, hanem az európai állattenyésztők mindennapi valósága.


