„Nem tudtam nyelni, nem tudtam mozdítani a nyakamat, majd a gerincemet sem.” Kevesen tudják, de a mindig mosolygós Esztergályos Cecília élete tízévesen egy hajszálon függött. A népszerű színésznő az Ikon Budai Ivettel című műsorában döbbenetes őszinteséggel mesélt gyermekkori betegségéről, a küzdelmes gyógyulásról, és arról a hihetetlen akaratról, amellyel a bénulás után nemcsak járni tanult meg újra, de az ország egyik legünnepeltebb balerinája, majd színésznője lett.
Esztergályos Cecília neve ma már egybeforr a vidámsággal és a színház szeretetével, de az út a Família Kft. ikonikus „Eddig, eddig, eddig vagyok!” mondatáig rögös volt. Ebben az interjúban a művésznő feleleveníti a Pécsi Balett aranykorát, a Színművészeti Főiskola nehéz éveit, és azt a különös életszemléletet, amely átsegítette a mellőzöttségeken és a betegségeken. Vallomás egy nőről, aki soha nem adta fel, és aki ma is ugyanolyan tűzzel él, mint pályája kezdetén.
