

Hargita megye kapuja a székely só hazája. Így ismertük eddig Parajdot. A bővizű patakok, meredek sziklák és árnyas erdők által övezett festői vidék, a pihenésre és feltöltődésre vágyók paradicsoma volt, egészen májusig.
A május végén váratlanul érkező természeti katasztrófa, mély nyomot hagyott a Parajdi közösség életében, de a környező településeken is sebet ejtett. A sóbányába betört a Korond patak vize. Az áradás gyorsan elöntötte a bánya teljes területét, beleértve a turisztikai, és gyógyászati célokra használt szintet és létesítményeket.
A parajdi sóbánya már generációk számára jelentett megélhetést. A helyiek szó szerint elgyászolták a sóbányát. Egy darabig az is kérdéses volt, hogy mire számíthatnak a helyiek. Jelenleg a kármentesítésen van a hangsúly. Sokan tartanak a tragédia hatásaitól, legfőképp attól, hogy a Parajdon elszabadult víz kioldotta a sót, amit a folyók a kis és nagy Küküllő, a Maros szállítanak tovább, mígnem elérheti a sós víz akár a Tiszát is.
A Vízügyi hatóság az eset óta naponta több ízben is méri a folyók vizeinek sókoncentrációját. Deszknél érte el a sókoncentráció az országhatárt. A szakemberek megnyugodtak, nincsenek veszélyben a hazai folyók. A sókoncentrátum a Marosban a szokásos mértékű.


