Novreczky János 17 éve vezeti az 530 fős Birjánt, az évente 32 millió forintból gazdálkodó falut. Mivel más jövedelme is van, társadalmi megbízatású polgármesterként még soha nem vette fel illetményét, több 10 millió forinttal támogatva ezzel faluját. Ő úgy véli, nem a faluvezetőket kell jobban megfizetni, inkább az adott települést pályázati lehetőségekkel kellene támogatni.
A Pécshez közeli Martonfán viszont főállásban dolgozik a polgármester. A településen 230-an laknak, az önkormányzat éves költségvetése nem éri el a 15 millió forintot. Bosnyák András fizetése jelenleg nem éri el a százezer forintot. Mégis azt mondja: a falu kasszáját nem fogja a bérének az emelésével terhelni, inkább lemond róla.
„A jelenlegi költségvetésünk szerintem ezt nem fogja elbírni, én meg úgy gondolom, hogy a kistelepülési lakosokat nem lehet már tovább sanyargatni különadókkal, amit a kormány kitalált, úgyhogy én szerintem maradok az eredeti fizetésemnél és a költségtérítésemnél, ami szerintem gyalázatos. 20 ezer forint a költségtérítésem, ami a telefonszámlámat sok esetben nem fedezi” – jegyezte meg Bosnyák András.
A közeli Bogád vezetőjének más a véleménye – szerinte a polgármesterek értékelésére is jó lenne, ha a képviselő-testület beleszólhatna az illetmény nagyságába. „Hogyha a jogalkotói szándék abban az irányba megy, hogy a képviselő-testület visszakapja a lehetőségét annak, hogy az illetmény megállapításán keresztül kicsit értékelje a településvezető munkáját, értékelje mondjuk azt, hogy hány ciklust töltött el, és milyen eredménnyel egy település élén, az bizonyára kívánatos lenne, és örülnének neki a kistelepülési önkormányzatok és településvezetők is” – fogalmazott Pfeffer József.
A törvénytervezet nem csak a kistelepülések polgármestereinek jövedelmét emelné, de lazulhatnak az összeférhetetlenségi szabályok is. Vagyis a jogszabály hatályba lépése után a településvezetők más keresőtevékenységet is vállalhatnak.
