Felvette a támogatást, felszámolás alá került, végül egy ukránra íratták
Se játszótér, se informatikai rendszer; jelenleg egyik sem működik a Szegedi Vadasparkban, pedig egy cég 265 millió forintos beruházásból – melyet az Európai Unió 180 millióval támogatott – ezt ígérte meg a szegedieknek. A társaság miután befejezte e beruházást és felvette a támogatást, felszámolás alá került, majd egy ismeretlen ukrán állampolgárra íratták. A beruházást jóval felülszámlázták, az eszközök alig 40 millió forintot érnek, állítja az egyik szegedi szocialista képviselő. Az ügyben nyomozás indult.
„Állatkertet bemutató szoftvernek kellett volna futnia. Néhány hónapig üzemelt is, több fennakadással, több lefagyással, de január 1-je óta egyáltalán nem üzemel. Azt sem tudjuk van-e valami a dobozban” – mondja a terminálokról Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója.
Öt információs egység építését és ötven tablet beszerzését is vállalta az a magáncég, amelyik a Szegedi Vadaspark területére 2012-ben turisztikai fejlesztés címén pályázott, és 180 millió forintot nyert az uniótól. A Titan Project’s House Kft. pályázatában egy játszótér kivitelezése is szerepelt. A társaság azt vállalta, hogy öt évig üzemelteti az információs rendszerrel együtt, cserébe bérleti díjat fizet az önkormányzati cégnek.
„Jól indult a program, a cég 2014. december 31-éig üzemeltette a játszóteret kisebb fennakadásokkal, kisebb fizetési késésekkel, de 2014. december 31-e után már nem tudtunk tőlük semmilyen bérleti díjat beszedni. Miután a tartozások halmozódtak, a vadaspark felbontotta a bérleti szerződést egyoldalúan, illetve kezdeményezte a cég felszámolását” – teszi hozzá az igazgató.
Miután a társaság ellen felszámolás indult, az egyik szegedi szocialista képviselő a Csalás Elleni Európai Hivatalhoz fordult, mert szerinte a beruházást jócskán túlárazták. A cég még 2013-ban úgy nyilatkozott, hogy a beruházásnak egy egyedi, világszínvonalú szoftver kifejlesztésének százmilliós költsége is része. Mint később kiderült: ingyenes programokkal is megoldható lett volna az, amire milliókat költöttek, és mégsem működött. A játszótér pedig alig 20 millió forintba került a gyártó árlistája alapján.
„265 millió a teljes projekt értéke, amit elszámoltak és a valóságban 40 millió sincs beépítve. Hol a különbözet?” – fogalmazott Ménesi Imre. A szocialista képviselő szerint még a felszámolás előtt kimentették a projektcégből, melynek tulajdonosa egy Fidesz közeli szegedi vállalkozó volt, míg el nem adta egy ismeretlen ukrán férfinak.
„Nekem így utólag látva az a gyanúm, hogy ez a cég csak erre a projektre alakult, és előre megfontolt szándékkal ez így volt kitervezve. Mindenki gondoljon bele, hogy ’95-ben és ’97-ben már történt hasonló Fidesz körüli cégekkel, akkor az emlékezetes Kaya Ibrahim- és Josip Tot-ügy volt. Most ugyanez a forgatókönyv játszódott le: létrehoznak egy céget, pénzhez juttatják, később ez a cég adósságot halmoz fel, majd egy ismeretlen, fantom embernek átadják” – nyilatkozta Ménesi Imre.
Az ügyben a NAV bűnügyi igazgatósága költségvetési csalás gyanújával nyomoz. A közel 200 millió forintot várhatóan az államnak az adófizetők pénzéből kell visszafizetnie az uniónak.
