„Állatkertet bemutató szoftvernek kellett volna futnia. Néhány hónapig üzemelt is, több fennakadással, több lefagyással, de január 1-je óta egyáltalán nem üzemel. Azt sem tudjuk van-e valami a dobozban” – mondja a terminálokról Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója.
Öt információs egység építését és ötven tablet beszerzését is vállalta az a magáncég, amelyik a Szegedi Vadaspark területére 2012-ben turisztikai fejlesztés címén pályázott, és 180 millió forintot nyert az uniótól. A Titan Project’s House Kft. pályázatában egy játszótér kivitelezése is szerepelt. A társaság azt vállalta, hogy öt évig üzemelteti az információs rendszerrel együtt, cserébe bérleti díjat fizet az önkormányzati cégnek.
„Jól indult a program, a cég 2014. december 31-éig üzemeltette a játszóteret kisebb fennakadásokkal, kisebb fizetési késésekkel, de 2014. december 31-e után már nem tudtunk tőlük semmilyen bérleti díjat beszedni. Miután a tartozások halmozódtak, a vadaspark felbontotta a bérleti szerződést egyoldalúan, illetve kezdeményezte a cég felszámolását” – teszi hozzá az igazgató.
Miután a társaság ellen felszámolás indult, az egyik szegedi szocialista képviselő a Csalás Elleni Európai Hivatalhoz fordult, mert szerinte a beruházást jócskán túlárazták. A cég még 2013-ban úgy nyilatkozott, hogy a beruházásnak egy egyedi, világszínvonalú szoftver kifejlesztésének százmilliós költsége is része. Mint később kiderült: ingyenes programokkal is megoldható lett volna az, amire milliókat költöttek, és mégsem működött. A játszótér pedig alig 20 millió forintba került a gyártó árlistája alapján.
„265 millió a teljes projekt értéke, amit elszámoltak és a valóságban 40 millió sincs beépítve. Hol a különbözet?” – fogalmazott Ménesi Imre. A szocialista képviselő szerint még a felszámolás előtt kimentették a projektcégből, melynek tulajdonosa egy Fidesz közeli szegedi vállalkozó volt, míg el nem adta egy ismeretlen ukrán férfinak.
„Nekem így utólag látva az a gyanúm, hogy ez a cég csak erre a projektre alakult, és előre megfontolt szándékkal ez így volt kitervezve. Mindenki gondoljon bele, hogy ’95-ben és ’97-ben már történt hasonló Fidesz körüli cégekkel, akkor az emlékezetes Kaya Ibrahim- és Josip Tot-ügy volt. Most ugyanez a forgatókönyv játszódott le: létrehoznak egy céget, pénzhez juttatják, később ez a cég adósságot halmoz fel, majd egy ismeretlen, fantom embernek átadják” – nyilatkozta Ménesi Imre.
Az ügyben a NAV bűnügyi igazgatósága költségvetési csalás gyanújával nyomoz. A közel 200 millió forintot várhatóan az államnak az adófizetők pénzéből kell visszafizetnie az uniónak.
