Van olyan család, amely már 30 éve gyűjti a kökényt és a galagonyát napi 6-7 órában. Naponta 25-30 kiló gyógynövényt gyűjtenek össze, ami összesen 5 ezer forintot jelent az egész család számára.
Gulybán Simon több ezer hektárról – Ózdtól egészen Sátoraljaújhelyig – szerzi be a gyógynövényeket, 1200 embernek ad munkát alkalomszerűen. A terméshozam változó, az ágazatban egyre kevesebb a pénz, ráadásul a jövedelem is csökken a Kínából vagy Dél-Amerikából érkező növények miatt. „Nagyon nehezen tudunk talpon maradni. Ez idáig állami támogatást nem kaptunk, ilyen mostohagyerekek voltunk a mezőgazdaságon belül” – mondja a felvásárló.
A felvásárlók költségeit ráadásul az is növeli, hogy sok gyűjtőnek nincs sem vállalkozói, sem őstermelői igazolványa. Vagyis a nekik fizetett pénzt nem volt egyszerű elszámolni. Ezen változtatna egy januártól hatályba lépő új jogszabály, amely megadóztatja a gyűjtőket is: négy százalékot kell majd fizetniük.
„Ezeknek az embereknek nem minden esetben van vállalkozásuk és arra lehetőségük, hogy őstermelői igazolványt váltsanak ki. Ez egyfajta lehetőség, hogy magánszemélyként bevigyék az árut a felvásárlóhoz, vagy a feldolgozó céghez közvetlenül. Így meggyőződésem, hogy még több embert, szélesebb rétegeket tudunk a gyógynövénygyűjtésbe bevonni” – fejtette ki Czirbus Zoltán a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke.
Czirbus szerint az új szabályozás több embernek adhat munkát, a gyűjtők pedig kiléphetnek a szürke zónából és adófizetőkké válnak. Az érintetteknek azonban más a véleménye a közteherről. „Adózni? Ebből a csöpp pénzből, amit keresünk, 5-6 ezer forintot?” – teszi fel a kérdést egy gyűjtő.
Magyarországon a gyógynövény több tízmilliárd forintos üzlet, de az ágazati szereplők szerint jövedelmezőbb is lehetne, ha lennének fejlesztések. A gyűjtés szegények tízezreinek nyújt jövedelem-kiegészítést, sokaknak a néhány ezer forintos bevétel a túlélést jelenti.
