A Magyar Nemzeti Bank 2014 nyarán vásárolta meg több mint 45 millió euróért az Eiffel Palace luxusirodaházat egy adóparadicsomba bejegyzett cégtől. A vállalkozás egyik tulajdonosa larnakai bejegyzésű, a másikat pedig a Kis-Antillákon alapították. Az 500 ezer forint törzstőkével jegyzett eladó cég jól járt: 3 milliárd forint hasznot rakott zsebre. A jegybank felügyelőbizottságának jobbikos tagja szerint erkölcsi szempontból aggályos, hogy 14 milliárd forintnyi közpénz került egy offshore vállalkozáshoz.
„Az én morális problémám az, hogy ez offshore cég, offshore hálóban elhelyezkedő cég az eladó. Úgy gondolom, hogy nem jó, ha a Magyar Nemzeti Bank, az ország központi bankja megengedi magának, hogy offshore cégekkel üzleteljen. Nem jó dolog ez” – nyilatkozta Nyikos László, a jegybank felügyelőbizottságának tagja.
A nemzeti bank sajtóosztálya szerint a jogszabályok betartásával vásárolták az ingatlant, és tisztázott tulajdonosi hátterű volt az eladó cég. A vételárat szerintük a piaci szokások szerint számították, a luxusirodaház pedig a közvagyont gyarapítja majd.
Feljelentést tesznek az igazmondók
Az MNB alapítványai által kezelt pénzek ugyanakkor – a kormánypárti megfogalmazás szerint – elveszítik közvagyon jellegüket. Legalábbis a héten elfogadott jegybanktörvény szerint az alapítványoknak nem kell majd beszámolniuk gazdálkodásukról. Az Igazmondó Alapítvány a Legfőbb Ügyészségen hűtlen kezelés és sikkasztás miatt feljelentést tesz.
„Ha a kormány által legutóbb elfogadott, lopásokat titkosító törvény érvelése igaz, akkor az alapítványoknak juttatott pénz elveszíti közvagyon jellegét, éppen ezért több százmilliárdot tudnak kivonni a közvagyonból. Ezért az Igazmondó Alapítvány feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a Fidesz által nemrégiben elfogadott törvényre hivatkozva, ugyanis a Magyar Nemzeti Banknak nincsen felhatalmazása arra, hogy közvagyont ellenérték nélkül magánkézbe adjon” – nyilatkozta Kövesdi Veronika, az Igazmondó Alapítvány szóvivője.
Többet is segíthetne a központi bank
A jegybanki alapítványok eredetileg csak a bírságként befizetett összegből működhetnének, ennek mégis sokszorosát kezelik. Az MNB egyik volt felügyelőbizottsági tagja szerint ezeknek az összegeknek is az államkasszában lenne a helyük.
„A nemzeti banknak a tartalékot és minden pozitív egyenlegét külföldön kell tartania. Most azáltal, hogy betette alapítványba, belföldön is tarthatja a pénzt, például magyar államkötvénybe befektetheti, amit egyébként másképpen nem tehetne meg. Ilyen értelemben kicsit segített az államháztartásnak, de sokkal többet segített volna, ha nem befekteti, hanem vissza is adja az államnak a pénzt, az állam nem kölcsönveszi, hanem ténylegesen tulajdonba veszi” – mondta Varga István.
A szakértő szerint a jegybank jelenleg a gyenge forint miatt nyereséges. Korábban előfordult, hogy ha veszteséges volt a nemzeti bank, a hiányt az államkasszából kellett pótolni.
