A külső határokkal rendelkező országok erőfeszítéseinek összehangolását nevezte a tanácskozás legfontosabb céljának a magyar belügyminiszter. „A fő célja az, hogy támogassuk egymást. Támogassuk egymást a felismerésében, hogy milyen gondokkal, problémákkal álljunk szemben, és támogassuk egymást a legjobb gyakorlatnak a bemutatásával, támogassuk egymást esetlegesen az erők, eszközök átcsoportosításában. Jó példa volt erre talán a szlovéniai helyzet, amikor a tagországok jelentős élőerős támogatást adtak Szlovéniának azért, hogy a külső határok megvédését meg tudja oldani” – fogalmazott Pintér Sándor belügyminiszter.
Trócsányi László a jogszabályok betartását és betartatását emelte ki, az igazságügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a dublini egyezmény előírásainak sok ország nem tett eleget, ami miatt Magyarországon több mint 190 ezer ember regisztrációját kellett elvégezni.
„Tudni kell azt, hogy a 2015. szeptemberi tanácsi határozat, ami a kötelező kvótáról rendelkezik, idáig a 160 ezer emberből 1145 embernek az áttelepítésére került sor. Joggal kérdezhetjük meg, hatékony szabályozásról van-e szó. Szót ejtettünk a dublini felülvizsgálatáról is, annak a fényében, hogy ez mennyire érinti a nemzeti szuverenitást” – árulta el Trócsányi László igazságügyi miniszter.
A lett belügyminiszter szerint a migráció és a terrorizmus komoly fenyegetést jelent Európában.
„Nagyon fontos a határaink megerősítése a migráció miatt, főleg az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos rész. A lengyel kormány kiemelten kezeli ezt a problémát és az országunk keleti határa – ami schengeni határ is egyben – megerősítését el kell kezdenünk” – szögezte le Rihards Kozlovskis.
Norvégia is erősíteni fogja a schengeni határait.
„Azt tervezzük, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalásunk után kerítést építünk a határunkra, és szigorúbb határőrizetet állítunk fel keleti szomszédunk felé. Norvégia teljesíteni akarja a schengeni előírásokat és biztosítani kívánja a határokat” – mondta Ove André Vanebo belügyi államtitkár.
A lengyel belügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy a határőrizeti szerveik szorosan együttműködnek a Frontexszel és más ország határőrizeti szerveivel is.
„Közös akciókat hajtottunk végre Magyarországgal, Macedóniával és Szlovéniával is. Támogatjuk az európai határ- és parti őrség létrehozását is, amit a Frontex alapján hoznának létre. Mi szeretnénk ennek a szervezetnek a székhelyévé válni” – Jakub Skiba belügyminiszter-helyettes.
A Fórum szerint mivel a EU határregisztrációs rendszer költségei a tervezettnél kisebbek lesznek, a források jelentős részét újra kell osztani, a külső határokon várható nagyobb kiadások miatt.
