A Polgári Magyarországért Alapítvány kezdeményezésére a Fideszhez közel állók évente összegyűlnek a somogyi községben. „Természetesen a fő téma az októberi népszavazásnak az ügye, ez az egyik legfontosabb dolog ma. Úgy látom, hogy egyre többen értik, hogy mit is akar a kormány ebben az ügyben. Másrészt pedig a tétje még nem világos mindenkinek, milyen fontos, hogy mindenki ott legyen ezen a szavazáson, mindenki véleményt nyilvánítson a demokrácia miatt is, meg azért is, mert hogyha a magyar kormány nem kap elég támogatást, akkor bizony nehéz helyzetbe tud kerülni az ország is, a kormány is, a magyar családok is” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Hunyadis idők vannak, mondta az érkező miniszterelnök, aki a jelenlegi migrációs válság időszakát a törökverő Hunyadi János korához hasonlította, amikor az Oszmán Birodalomnak kellett útját állni. „Hunyadis idők vannak. Ha valaki meg akarja érteni, hogy a magyar miniszterelnök miért arra jár, amerre, akkor előveheti a történelmi tanulmányait, megnézheti, hogy Hunyadi Jánosnak merre kellett járnia, amikor a déli folyosó az akkori muszlim föláramlás előtt megnyílt. Lényegében ugyanaz az útvonal az enyém. Tehát Szerbiában voltam, szövetségeseket mentem gyűjteni Lengyelországba, jön hozzánk valóban az EU tanácsának a vezetője, el fogok menni a bolgár–török határra, Bulgáriába is le kell menni, mint régen” – jelentette ki.
A miniszterelnök arra számít, hogy az októberi referendum után Brüsszellel kell majd megküzdeni a bevándorlási szabályok megváltoztatásáért. „Döntöttek arról, hogy létre kell hozni egy menekülteket szétosztó mechanizmust, amelynek nincs felső határa, tehát akármennyi menekült jön be, ha tízezer vagy tízmillió, e szerint a mechanizmus szerint kell majd őket a jövőben szétosztani. Úgy, hogy ahhoz a nemzeti parlamenteknek nem lesz közük, tehát ez egy óriási veszély. Ezt a döntését Brüsszelnek meg kell változtatnunk” – emelte ki a miniszterelnök.
Az azonban még nem dőlt el, hogy pontosan milyen eszközökkel erősítik meg a déli határzárat. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint a Belügyminisztérium több lehetséges megoldást is kidolgozott, a kormány ez alapján dönt majd. A belügyminiszter szerint azonban ez nem jelent késlekedést. „Tervezzük a kerítést, és amennyiben a helyzet rosszabbodik, abban a pillanatban elkezdjük építeni. Ne felejtsük, hogy két hónap alatt építettünk több mint 400 kilométernyi kerítést, tehát gyakorlatunk van benne” – jegyezte meg Pintér Sándor.
Közben Bécs után Svédország is menekülteket toloncolna vissza Magyarországra. A skandináv ország bevándorlásügyi minisztere a héten dán, norvég és finn kollégájával találkozva egy északi front létrehozását kezdeményezte Magyarország ellen, hogy nyomást gyakoroljanak Budapestre a kitoloncolt migránsok fogadása érdekében.
„A svédekről csak annyit, hogy az előző évszázadokban voltak olyan európaiak, akik frontokat szerveztek, nem is vezetett jóra, úgyhogy jó lenne, ha a svédek is kicsit összeszednék magukat, és azt a sikertelen politikát, amelyet folytattak, annak a következményeit most nem rajtunk akarnák leverni, mert senki nem kérte tőlük, hogy olyan politikát folytassanak, ami oda vezetett, hogy no go övezetek vannak Svédországban, és bevándorlók százezrei érkeztek oda” – reagált Szijjártó Péter.
A külügyminiszter hozzátette: nem kellett volna inspirálni a bevándorlást, akkor nem lenne ilyen baj, nem kellene Magyarországot fenyegetni, frontokat szervezgetni.
