Kósa: Nem emelkedik annyival a reklámadó
A tervezett 9 helyett 7,5 százalék lesz a reklámadó – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője. Jelenleg 5,3 százalék a reklámadó mértéke, tehát Kósa adóemelést jelentett be. Kérdés, hogy átmegy-e Brüsszelen a módosítás, vagy megint jogtalannak minősíti az unió.
Kósa Lajos azt mondta: addig tartják fenn ezt a szintet, amíg nem teljesül az az uniós kötelezettség, amely a korábban a költségvetésbe befolyt reklámadó-bevétel visszafizetését írja elő. Hogy ez meddig tarthat, azt válaszolta, körülbelül négy évig, és ha a visszafizetés megtörtént, utána „újra lehet gondolni” a reklámadót.
Jelenleg 5,3 százalék a reklámadó mértéke, tehát Kósa gyakorlatilag adóemelést jelentett be. Ugyanakkor a bejelentéssel kapcsolatban módosító javaslat eddig még nem került fel a parlament honlapjára, pedig az új reklámadó-javaslat már a bizottsági tárgyalásra vár. Így a részletekről csak annyit tudhatunk, amit Kósa most elmondott. A mostani, 5,3 százalékos adót csak azon cégeknek kell fizetnie, amelyek éves reklámbevételei meghaladják a 100 millió forintot, ezt a kulcsot 2015-ben vezették be.
A Nemzetgazdasági Minisztérium még márciusban jelentette be, hogy 5,3 százalék helyett 9 százalékra emelnék június elsejétől a reklám közzétételéből százmillió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító cégek adóterhét. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el ezt a 100 millió forintot, nem kell reklámadót fizetnie. A tárca akkor azt mondta, erre a százmilliós alapra azért volt szükség, mert Brüsszel korábban a reklámadó sávosan progresszív mértékű adóztatását elutasította. A 100 millió forintnál alacsonyabb adóalap továbbra is adómentes lesz az NGM javaslata szerint, márpedig korábban ez volt az egyik pont, amelyet kifogásoltak az unióban. Kósa arról nem beszélt, hogy az említett rész kikerül-e a törvényből.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben ugyanis két hónapot adott Magyarországnak a reklámadótörvény megváltoztatására, mert szerinte a többszöri módosítás után is tiltott állami támogatást valósít meg. A határidő január elején lejárt, a törvény nem változott, de hazánk eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál a bizottság határozatával szemben.
A bizottság megállapította, hogy a magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat, mert annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítottak egyes vállalatoknak, mivel a 2014. évi magyar reklámadótörvény értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak. Ez egyébként lényegében egyetlen cégre, az RTL Klubra vonatkozhatott.
Az EB szerint mindez tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. Emellett a törvény indokolatlanul előnyben részesítette azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek –állapította meg a bizottság.
