A Belügyminisztérium áprilisi rendelettervezete egy kisebb hadsereg fegyverarzenálját szánja az Országgyűlési Őrségnek: 9 milliméteres Makarov vagy Parabellum tölténnyel működő pisztolyok és géppisztolyok, 7,62×51 milliméteres NATO-tölténnyel működő gépkarabély szerepel benne.
A hivatalosan a Parlament és a képviselőház épületét védő, valamint a házelnök biztonságáért felelős szervezet tagjainak a fegyverekre szükségük lehet munkájuk ellátásához. Az már kérdéses, hogy mikor használnak majd beltéri rajtaütésekre vagy éppen zártörésre alkalmas sörétes puskákat.
Gránátvetőjük is lesz, erre a Fidesz frakcióvezetőjének meglepő magyarázata volt. „A gránátvető az egy cső, ami hálót lő ki, s az idetartó és veszélyesnek bizonyuló drónokat hivatott elhárítani” – mondta Kósa Lajos.
A Látótér által megszólaltatott volt kommandósnak a mesterlövészpuska szúrt szemet a listán. „Általában túszejtésnél, amikor nincs más megoldás, erőszakos megszakításra használják a mesterlövészpuskát, illetve amikor távolsági biztosítást hajtanak végre a mesterlövészek, hogy ezzel tudják óvni a kollégáik életét. Hogy a parlamenti őrségnek mi szüksége van rá, azt nem tudom” – mondta.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az új fegyverek egy részét olyan feladatokra találták ki, amelyeket itthon nem az Országgyűlési Őrség, hanem a Terrorelhárítási Központ vagy például a Készenléti Rendőrség lát el.
„Mindenki spájzol pestiesen szólva. Mindenki arra az eshetőségre akar felkészülni, amelynek a valószínűsége egyébként nulla. Az elmúlt 20-25 évben ilyen eszközöket a mindenkori terrorelhárítás kapott felszerelésként, azért, mert az ő munkájuk során nem nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen eszközökre szükségük lehet. Azt, hogy mindenkinek legyen saját kommandója, mindenkinek legyen saját beavatkozó egysége, le kéne zárni” – fejtette ki Tarjányi Péter.
A műsorban megszólaltatott volt kommandósok azt állítják: a bevetési egységek versengenek egymással, ennek egyik tünete az Országgyűlési Őrség felfegyverzése is.
