A szakértő rámutatott: az Egyesült Államok elsősorban gazdasági nyomásgyakorlással próbálja feladásra bírni Teheránt a nukleáris programja ügyében, ám a szankciók érvényesítése komoly korlátokba ütközik. Irán az olajszállítmányok átzászlózásával és harmadik országokon keresztüli értékesítésével igyekszik kijátszani a korlátozásokat, miközben az iráni nyersolaj mintegy 80 százalékát felvásárló Kína nyíltan elutasítja a másodlagos amerikai szankciókat. A Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger környéki feszültségek emellett a teljes globális energiabiztonságot veszélyeztetik.
A műsorban szó esett az amerikai vízügyi ágazatot ért közelmúltbéli kibertámadásokról is, amelyeket feltehetően az Iráni Forradalmi Gárdához köthető csoportok követtek el. Magyarics Tamás hangsúlyozta: a kiber- és űrhadviselés a klasszikus aszimmetrikus hadviselés eszközeivé váltak. Az ilyen típusú akciók egyelőre inkább lélektani hatást gyakorolnak és kísérleti jellegűek, ám a bankrendszerek vagy az egészségügyi hálózatok megbénítása már súlyos stratégiai kockázatot jelentene. Az elemző szerint Teherán jelenleg az időhúzásra játszik az amerikai félidős választásokig, ám egy meggyengült belpolitikai helyzetű washingtoni vezetés a külpolitikában akár a korábbinál is határozottabb lépésekre kényszerülhet.
