Kiemelt videók
A politika foglyul ejtette a médiát
Egyre gyakrabban próbálják álhírek gyártásával elérni céljaikat a politikusok, ami aláássa a média és az újságírók tekintélyét – erről is szó volt azon a budapesti konferencián, amit a Political Capital szervezett. Az intézet legújabb tanulmánya szerint 2010 óta csökkent a függetlennek mondható sajtó mozgástere, a Reuters felmérése pedig azt mutatta ki, hogy a magyarok egyre kevésbé hisznek az újságoknak, a rádióknak és a televíziós csatornáknak.
Tizenkilenc áldozatról szóló hír a veronai buszbeleset után, a szerencsétlenségben valójában tizenheten haltak meg.
Tömeg a kikötőben, még a láncokon is lógnak a hajóra igyekvők. Egy időben számos, a migránsválsággal kapcsolatos hírt ezzel a látványos fotóval illusztráltak, pedig a kép a kilencvenes években készült.
Pontatlanságok, elferdített és kitalált – más néven álhírek. A jelenség nem új, az internet terjedésével, a kutatók szerint viszont egyre nagyobb hatással van a társadalomra és az újságírószakmára is.
„Magyarország esetében a Reuters felmérése szerint a válaszadók 68 százaléka közösségi médiából tájékozódik és onnan fogyasztja a híreket” – hívta fel a figyelmet a Political Capital elemzője.
Azt mondják, ez azért is fontos, mert a közösségi médiában terjednek a leggyorsabban az álhírek. Az álhíreket a kutatók szerint a politika eszközként használja, ezzel viszont rombolja a sajtóba vetett bizalmat és az újságírás megítélését. A Reuters szerint Magyarországra és az Egyesült Államokra ez különösen jellemző.
A Political Capital legújabb tanulmánya a média és a politika viszonyával foglalkozik. Eszerint: 2010 után szűkült a függetlennek tekinthető magyar sajtó mozgástere. „Olyan rendszer épült ki, amiben a jogi és intézményi keretek is aláássák a független újságírást, a médiapluralizmust” – emelte ki Wessenauer Veszna elemző.
Egyes kutatók szerint: a politika az utóbbi időben foglyul ejtette a médiát. „Véget ért az a szakmai konszenzus, hogy az újságíró feladata a mindenkori közhatalom ellenőrzése. Az újságírószakma egy jelentős része csúszott bele abba a szerepbe, hogy egy teljesen nyilvánvaló kormányzati kommunikációt folytat. Ami egyébként szintén egy szakma, egy nagyon szép szakma és nagyon nehéz szakma, csak nem újságírás” – fogalmazott Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely médiakutatója.
A Médiakutató folyóirat alapítója szerint a kelet-európai országokban minél erősebb a kormány, annál gyengébb a média. Valamint ott szabadabb a média, ahol koalíciós kormány van, mert az lehetetlenné teszi a média letarolását.
„Koalíciós kormányok ott születnek, ahol arányos a választási törvény, és ott, ahol többségi vagy vegyes választási törvény van, sokkal nagyobb valószínűséggel jönnek létre egypárti kormányok. Ebből pedig az következik, hogy ha nagyobb sajtószabadságot akarunk, akkor az első lépés nem a médiatörvény sokadik átírása, mert azt úgyis kompromittálják az információs hálózatokon keresztül, hanem a választási törvényen kellene változtatni” – mutatott rá Bajomi-Lázár Péter.
A konferencián arról is szó volt, hogy a hazai sajtóban már csak két nagy külföldi befektető maradt, az összes többi jelentős tulajdonos valamilyen politikai szereplőhöz köthető.
