Orbán: Aki időt nyer, életet nyer
Újabb támadás előtt áll Magyarország, mert akik kötelező betelepítési kvótát akarnak Európában, jövőre újra próbálkozni fognak, miután a decemberi uniós csúcstalálkozón erről nem született döntés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.
A kormányfő rámutatott: Magyarország álláspontjának súlyt adott a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 2,3 millió ember véleménye. A miniszterelnök köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a konzultációban.
Orbán Viktor hozzátette, mások meggyőzésében egyelőre nem járt sikerrel Európában, a kvótát szorgalmazók száma változatlan, s a márciusban esedékes következő csúcson ismét érvelni fognak álláspontjuk mellett.
„Csupán időt nyertünk, de aki időt nyer, életet nyer. Európában az elmúlt időszak választásain rendre a bevándorlást korlátozni kívánók erősödtek” – mutatott rá a kormányfő, hozzátéve: arra számít, hogy ez folytatódni fog. Azt mondta: folyamatosan gyengülnek a választásokon azok, akik kevert népességű Európát akarnak, és akik szerint a fejlődés útja a keresztény társadalmak megszűnése.
„Ki kell tartani egészen addig, amíg a közép-európaiak után a nyugat-európai emberek is elég erősek lesznek ahhoz, hogy a demokratikus eszközeiket, a választást arra tudják felhasználni, hogy a vezetőiket rákényszerítsék, hogy az embereknek tetsző, a bevándorlást elutasító politikát folytassanak” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszámolt a visegrádi országok döntéséről, miszerint jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak Olaszországnak, hogy feltartóztathassa a migránsokat tengeri határain. Mint mondta, minden jelentés szerint a következő években sok tízmilliós mozgás kezdődik elsősorban Afrikában, ennek egyik útvonala Olaszországon át vezet Európába. „Ezt le kell zárni; ha Olaszországot nem védjük meg, akkor Európát sem tudjuk” – szögezte le.
Ha valaki megtámadja Lengyelországot, az megtámadja egész Közép-Európát – jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta: a magyar nemzet érdeke is, hogy szolidáris legyen a lengyelekkel, és világossá tegye, semmilyen uniós büntetés nem valósulhat meg velük szemben. A kormányfő méltánytalannak és igazságtalannak nevezte az Európai Unió eljárását, és leszögezte: Lengyelország nélkül nincs erős Közép-Európa. A lengyelek elsöprő többsége a bevándorlásról ugyanúgy gondolkodik, mint a magyarok – fűzte hozzá.
Rámutatott arra is: Lengyelországba tízezerszám érkeztek migránsok a volt szovjet területekről, és több mint egymillió ukrán is, ezt azonban az unió, „amely mindent egy kaptafára akar ráhúzni”, nem veszi figyelembe, csak azt tartja problémának, amely a nyugati országok számára probléma.
A kormányfő szólt arról is, hogy nem érkezett visszautasíthatatlan ajánlat az euró esetleges bevezetésével kapcsolatban, csupán „sovány, szerény, rosszabb, mint az eddigi”. Hangsúlyozta: az eurózónához csatlakozáshoz a reálgazdaságot kell a zóna országainak átlagához igazítani. Orbán Viktor szerint ehhez nem új eszköz kell, hanem az eddigiek hatékony továbbvitele, a kohéziós források pénzügyi alapjainak megerősítése.
Hamvában holtnak ítéli a miniszterelnök azt a próbálkozást, hogy az uniós források biztosítását a jogállamisághoz kössék, mert, mint mondta, ezt a közösség alapszerződése, jogrendszere nem teszi lehetővé. Magyarország sok pénzt fizet be, és komoly forrásokhoz is jut, azonban az unió is jól jár azzal, hogy pénzt ad, „valójában keresnek rajtunk” – jelentette ki. „Semmi olyan nem történik, amiért hálásnak kell lennünk – fogalmazott a kormányfő –, hiszen az egész rendszer kölcsönös érdekeken nyugszik.”
Kijelentette azt is, hogy a magyar gazdaság uniós források nélkül is működtethető, hiszen a motorja az emberek munkája. Magyarország nincs rászorulva senkinek a pénzére, a saját lábán áll, és a gazdaság elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy esetleges változáshoz, egy új helyzetben is sikeres lenne – hangoztatta.
Orbán Viktor szerint idén kiderült, hogy a mindennapi élet keresztény alapjai sokkal erősebbek Európában, mint sokan gondolták. Az interjút azzal zárta: 2017-ben azt tanulta meg, hogy a választott politikai vezetők elsőrendű feladata a kereszténység védelme lesz.
Működhet, de nagy kiesést jelent
Madár István gazdasági elemző szerint működhet uniós források nélkül egy ország, ám ha ilyen mennyiségű pénz esik ki, az biztosan kihat a gazdaság teljesítményére.
„Természetesen lehet uniós források nélkül működnie egy országnak, nagyon sokan bizonyítják ezt, ugyanakkor az is kétségtelen tény, hogy amennyiben egy országba beáramlik hozzávetőleg a saját össztermékének 4-5 százaléka évente, az egészen biztosan hatást gyakorol a gazdaság életére, teljesítményére. Vagyis azt lehet mondani, hogy ilyen források nélkül valószínűleg kisebb lenne a gazdaság teljesítménye” – mondta az elemző.
