Folyamatban lévő szerződésnél nem évülhetnek el az adósok követelései – erről nyújt be módosító indítványt a devizahiteles-mentőcsomaghoz a Fidesz-frakció. A nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője azt mondta: elévülésről csak akkor lehetne beszélni, ha több mint öt év telt el a szerződés lejárta óta. Rogán Antal azt is bejelentette, hogy a jelenleginél alacsonyabb árfolyamon váltják majd forintra a devizaalapú hiteleket. „Azt szeretnénk, hogy karácsonyra Magyarországon ne maradjon devizahitel. Arra kérjük a kormányt, hogy olyan megoldáson dolgozzon, amely az árfolyamkockázat ügyében megosztja a kockázatot a bank és a hitelfelvevő között. Való igaz, a Kúria nem ad nekünk felhatalmazást arra, hogy az árfolyamkockázat ügyében tisztességtelenséggel vádoljuk a bankokat, de azt gondoljuk, hogy a bankoknak részt kell vállalniuk az árfolyamkockázatból” – mondta a politikus az Országgyűlésben.
Végleges megoldást keres a kormány a devizahitelezésre – mondta Rogán Antalnak adott válaszában a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hangsúlyozta: a megkárosított, vagy ahogy ő fogalmazott, a bankok által becsapott adósoknak igazságot kell szolgáltatni. Megismételte, hogy a lakáscélú devizaalapú hiteleket év végéig ki kell vezetni a piacról. „Ez a kölcsönök – bizonyos feltételek melletti – kötelező forintra váltásával jelent majd teljes körű megoldást a devizahiteleseknek. Itt kell majd mérlegelni üzleti és bankstabilitási szempontokat, itt kerülhet elő az állami szerepvállalás kérdése is” – közölte Varga Mihály.
Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségét kimondó törvényjavaslatról már ma vitázhat a parlament.
Trócsányi: a társadalmi felelősségének tesz eleget az Országgyűlés
Az igazságügy-miniszter szerint társadalmi felelősségének tesz eleget az Országgyűlés a devizahitelesek kártalanításával. Trócsányi László a törvényjavaslat vitájában azt mondta, hogy a kormány jogszabályi szintre emeli a Kúria jogegységi határozatában foglaltakat. Hozzátette: a törvényjavaslat alkotmányosan, a jogbiztonság követelményeinek megfelelően javít ki magánjogi szerződéseket. „Az érintett szerződések olyan, több évig fennálló tartós jogviszonyok, amelyek vonatkozásában helye lehet a jogszabállyal történő módosításnak. Ezek a szerződések emellett a társasalom széles rétegeit érintik, az is egyértelmű, hogy ezeknél a szerződéseknél a szerződéskor fenálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegének jogos érdekét sértette. Ezek a változások nem voltak előreláthatóak és túlmentek a normális változások kockázatán. A beavatkozás alkotmányosságát az is alátámasztja, hogy annak tartalma megegyezik a hatályos jog Kúria általi értelmezésével” – mondta Trócsányi László.
Az oktatási csomagról is tárgyal az Országgyűlés. A törvényjavaslat szerint a rektor a jövőben elsősorban az oktatásért és a tudományos tevékenységért, a kancellár pedig az egyetem működtetéséért és az intézmény gazdálkodásáért felel. A jogszabálytervezet a kancellárokat professzionális felső vezetői menedzsereknek nevezi.
A felsőoktatási államtitkár kiállt a kancellári rendszer mellett az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában, Palkovics László szerint bevezetésével nem sérül az intézmények függetlensége. „A kancellári rendszer […] tulajdonképpen egyik olvasatban […] azt jelenti, hogy az állam odaküld valakit, aki végre fogja hajtani az állam által kitűzött célokat az intézményben. Van ennek egy másik olvasata is viszont: ezzel megteremtődik egy olyan csatorna, amelyben az intézmény el tudja mondani a tulajdonosa, fenntartója irányába, hogy ténylegesen ő milyen problémákkal rendelkezik. Ahogy ez a törvénymódosításban benne szerepel, az intézmény vezetője a rektor, és a rektornak ezt a felelősségét senki nem kívánta megkérdőjelezni” – nyilatkozta Palkovics László.
