A sorsdöntő választás estéjén Magyar Péter láthatóan lejjebb tekert az optimizmusból, amikor a „hatalom végéről” szóló jóslatait már csak óvatos bizakodással merte tálalni. A Tisza Párt vezére mögött felsejlő politikai messiástudat repedéseit jelzi, hogy az eredmények előtt már választási csalás emlegetésével próbálja magyarázni az esetleges kudarcot.
Ez az elhibázott stratégia a biztos győzelem ígérete helyett a menekülőút építéséről árulkodik. Az elkerülhetetlen vereség szele megcsapta a színpadi produkciót.
