Vizsgálatot indít az Európai Bizottság (EB) annak megállapítására, hogy megfelelnek-e a közösségi szabályoknak a Malév Ground Handling (Malév GH) részére a különböző magyar állami tulajdonú társaságok által körülbelül 21 millió euró értékben nyújtott támogatások.
A jelenleg a magyar állami vagyon kezeléséért felelős MNV Zrt. tulajdonában lévő földi kiszolgáló a Malév 2012-es csődje óta pénzügyi nehézségekkel küzd, és több cég, az MNV mellett a Tiszavíz és a Magyar Fejlesztési Bank is számos intézkedéssel támogatta azóta a működését.
Két évvel ezelőtt a rivális Budport földi kiszolgáló – egyben a Malév GH egykori alvállalkozója – panaszt nyújtott be, rámutatva, hogy az állami tőkeinjekciók, adósságelengedések és kölcsönök nem összeegyeztethetők az európai uniós előírásokkal.
Az EB most arról számolt be, hogy előzetes álláspontja szerint ezek az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, így fennáll a versenyszabályok megsértésének veszélye, valamint hogy a vállalkozás tisztességtelen előnyhöz jutott.
Az uniós előírások bizonyos feltételekkel engedélyezik az állami beavatkozást nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalatoknál, ám ezek a bizottság szerint nem teljesültek ebben az esetben.
A Malév GH anyacége, a Malév nemzeti légitársaság 2012-ben egy hasonló piaci versenytárs – a Wizz Air – által indított bizottsági vizsgálat következtében lehetetlenült el.
Abban az évben az EB jogellenesnek minősítette a 2007 és 2010 közötti állami segítségnyújtást, majd mintegy százmilliárd forint visszatérítésére kötelezte a Malévet, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást. A fizetésképtelenség szélére sodródott nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órától nem küldött több járatot.
A Malév GH jelenleg a Wizz Air diszkont-légitársaság földi kiszolgálója, és az utóbbi hónapokban számos panasz érkezett az utasoktól a működésére. Emiatt a légitársaság magyarázkodásra kényszerült, illetve közösen áttekintették az utasfelvételre vonatkozó szabályokat.
HírTV
