Precízen időzített kémbotrány: így keltett pánikot a dollármédia

A május elején kirobbant magyar–ukrán kémbotrány nemcsak diplomáciai hullámokat vetett, hanem a sajtó működésének mechanizmusait is élesen megvilágította.

  • 2025. május 15., csütörtök 16:30
Vágólapra másolva!

A Tűzfalcsoport elemzése szerint a történet nem csupán egy nemzetközi kémtörténet, hanem egy tudatos, ukrán állami propagandaakció is, amelyhez – állításuk szerint – a magyar baloldali médiatér jelentős része is csatlakozott.

Május 9-én reggel az ukrán titkosszolgálat (SZBU) Telegram-csatornáján 8:25-kor nyilvánosságra hozott egy videót. A közlés szerint két ukrán állampolgárt tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítottak, hogy a magyar katonai hírszerzésnek kémkedtek. A Tűzfalcsoport bejegyzése szerint a közlemény kifejezetten szenzációhajhász és tendenciózus szóhasználattal jelent meg, például: „Az SZBU első ízben Ukrajna történetében leleplezte a magyar katonai hírszerzés ügynökhálózatát.”

Tűzfalcsoport: precízen időzített kémbotrány

A gyanú szerint a hír nemcsak Ukrajnában volt előre előkészítve, hanem annak nemzetközi és hazai médiaterjesztését is precízen hangolták. Ezt az elemzőcsoport azzal is alátámasztja, hogy 8:51-kor szinte egyszerre közölte a történetet az Interfax Ukraine és a Kyiv Post – az előbbi Kijevből, az utóbbi Varsóból, ami magyarázatot ad a pontos időzítés egyórás eltérésére.

A svéd kapcsoló – gyorsabb, mint a magyar sajtó

Az ukrán közlések után három perccel, 8:54-kor a svéd közszolgálati SVT Nyheter már közölte is az információt. A Tűzfalcsoport szerint ez a gyorsaság kérdéseket vet fel:

hogyan jutott el ilyen sebességgel egy ukrán nyelvű videó a svéd állami televízióhoz?

Az írás szerint ez a mozzanat is azt erősíti, hogy előre koordinált, nemzetközi propagandaterjesztésről lehetett szó.

A magyar baloldali média szerepe

A Tűzfalcsoport rekonstruálta, hogy milyen sorrendben és milyen szóhasználattal jelent meg a kémsztori a magyar médiában. Az adatok alapján:

24.hu – 9:28-kor tette közzé az első cikket, amelyben a történetet már tényként tálalták.

Telex – 9:42-kor közölték a hírt, az ukrán állításokra építve.

HVG – 9:43-kor szinte teljes egészében az ukrán szóhasználatot vette át.

444.hu – 9:45-kor hosszabb, idézetekkel tűzdelt anyagot közölt, kritika nélkül.

Magyar Hang – 9:51-kor csatlakozott a hírterjesztéshez.

Euronews Magyarország – 10:21-kor publikálta az első cikket.

Az elemzés szerint a magyar baloldali lapok szinte percre pontosan, egymással nagyfokú időzítési egyezésben közölték a hírt, és jellemzően változtatás nélkül vették át az ukrán titkosszolgálat állításait.

Kérdések az újságírói felelősségről

A Tűzfalcsoport szerint mindez felveti a kérdést: miként válhatott ennyi, magát függetlenként definiáló szerkesztőség egy idegen ország titkosszolgálati kommunikációjának kritikátlan közvetítőjévé? Az elemzők szerint minimum szerkesztőségi hiba, de akár tudatos szerkesztéspolitikai reflex is lehet, ha az újságírók nem várnak meg független megerősítést, nem keresnek más forrásokat, hanem tényként közölnek egyoldalú vádakat.

A cikk végezetül a nyilvánosság szuverenitására hivatkozva hangsúlyozza: ha a sajtó nem gyakorolja kritikai kontrollját, akkor könnyen egy másik állam politikai eszközévé válhat – ez pedig hosszú távon nemcsak az újságírói etika, de a demokratikus közvélemény szempontjából is veszélyes.

A kémbotrány teljes története

Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, a magyar kormány szerint ukránok politikai lejárató akciója áll a kémbotrány hátterében. A kialakult helyzet az orosz-ukrán háború kezdete óta a legsúlyosabb diplomáciai válságot okozta a két ország viszonyában.

Látszólag minden az ukrán biztonsági szolgálat közleményével kezdődött. A szervezet azt állította: leleplezett egy magyar katonai hírszerzési hálózatot Ukrajnában – ilyenre korábban még nem volt példa. A vád szerint egy férfit és egy nőt – mindketten az ukrán hadseregben szolgáltak korábban – a magyar hírszerzés egyik összekötője szervezett be. Feladatuk az volt, hogy a kárpátaljai légvédelmi állásokról és más katonai képességekről szolgáltassanak információkat Budapestre. A két magyart 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte az ukrán bíróság, de a kémbotrány valójában nem ezzel kezdődött.

A kémbotrány valódi kezdete

Még februárban az Origón beszámoltunk arról, hogy Ukrajna lejárató kampányt indított Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben. Kijev célja ezzel a magyar kormányfő nemzetközi megítélésének aláásása, illetve és Magyarország érdekérvényesítő képességének gyengítése volt. Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója akkor kifejtette: az ukrán titkosszolgálatok vélhetően már huzamosabb ideje készülhettek a művelet megindítására, ezek a módszerek ugyanis akkor igazán eredményesek, ha alaposan előkészítik azokat.

Összejátszik az ukrán titkosszolgálat és a Tisza Párt?

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már péntek délután azt írta a közösségi oldalán, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrán titkosszolgálat (SZBU) összejátszik a Tisza Párttal.

Kocsis Máté állítását a következőkkel magyarázta:

Csütörtökön napvilágot látott egy honvédségi jelentés, amelyből kiderült: Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök a hivatalos magyar álláspont helyett ukránbarát álláspontot képviselt a NATO katonai tanácskozásain, emellett felszólalásait a „Szlava Ukrajini” („Dicsőség Ukrajnának!”) felkiáltással zárta.

Ruszin-Szendi egy korábbi hangfelvételen azzal is kérkedett, hogy megvannak még neki a fontos ukrán kapcsolatok. Úgy fogalmazott:„hogyha odakerülünk, akkor lesznek telefonszámok. Lesznek telefonszámok”.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke csütörtöki Facebook-posztjában kritizálta a magyar haderőfejlesztést, számonkérve Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, hamis vádakkal hergelve a közvéleményt. Pénteken az ukrán titkosszolgálatok széleskörű lejárató hadjáratot indítottak Magyarország ellen.

Magyarország ukrán diplomatákat utasít ki

Szijjártó Péter külügyminiszter szombaton előbb propagandának minősítette az SZBU bejelentését, majd még aznap délután közölte: Magyarország kiutasít két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán személyt. A miniszter szerint Ukrajna a háború kezdete óta magyarellenes propagandát folytat, és a mostani eset is ennek a része.

Orbán Viktor felfedi az összefüggést

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel és Kijev sem nézi jó szemmel, hogy Magyarország népszavazásra bocsátotta Ukrajna EU-tagságának kérdését. Ez nem tetszik sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen – írta Orbán Viktor a közösségi oldalán.

Kommandós akció a belvárosban

Még aznap este a TEK és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság összehangolt akcióban csapott le Budapest belvárosában. A Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei megállítottak egy autót, földre tepertek egy ukrán állampolgárt, akit később ki is toloncoltak az országból. A kormány közlése szerint az érintett férfi korábban diplomáciai fedésben dolgozott, de hivatalos státusza már megszűnt. A hatóságok szerint a tevékenysége jelentős mértékben veszélyeztette Magyarország szuverenitását”.

Forrás: Origo.hu

Fotó: Canva