Embercsempészeket kerestek a rendőrök négy éve, amikor a két, az Egyesült Arab Emírségekből származó sakkozót próbálták igazoltatni. A két férfi elfutott, a járőrök migránsnak nézték őket, a sakkozók viszont attól tartottak, hogy ki akarják őket rabolni. Kocsival üldözték őket, még egy taxis is részt vett az akcióban. Első fokon a bíróság meg is állapította a közúti veszélyeztetést, azt azonban nem látta bizonyítottnak, hogy a sakkozókat bántalmazták volna. Az ügyészség az ítélet súlyosításáért fellebbezett.
„A törvényszék ugyanis meg sem kísérelte felhívni a tanúkat írásbeli vallomástételre, így megalapozatlan az a következtetés, hogy nincs biztosíték arra, hogy az engedélyezés eljut hozzájuk. Tévedett továbbá az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy a sértett vallomásaiban mutatkozó ellentmondások az írásbeli vallomással nem, kizárólag személyes kihallgatás útján tisztázhatók” – mondta Vörös István, a Fellebbviteli Ügyészség ügyésze.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje megalapozatlannak tartja a korábbi ítéletet.
„Ha azt a megállapítást el is fogadjuk, hogy a KRESZ-szabály megszegése szándékos volt, amelyet esetlegesen a vádlott vallomásából is ekként lehet megállapítani, a veszélyhelyzet kialakulásában semmilyen szándékosság, sem egyenes, sem eshetőleges szándék nem állapítható meg. Ezért az én álláspontom szerint az elsőrendű vádlottat ezen bűncselekmény vonatkozásában is fel kell menteni” – mondta el Palánki Zsolt ügyvéd.
A táblabíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, a bíró indoklásában arra hivatkozott, hogy a törvényszék nem tett meg mindent azért, hogy meghallgassa a sértetteket.
„Ellentmondásosan nyilatkozik a nyomozás során a sértett, és ezeket az ellentmondásokat a bíróság olyannak értékeli, hogy ez alapján nem lehet a tényállást megállapítani, de nem teszi meg azt, hogy megkísérelje ő maga beszerezni azt a vallomást, vagy ő maga magyarázatot kapni a sértettől, hogy miért gondolja a bíró eltérni az egyes vallomásokat egymástól. Ez azt jelenti, hogy a sértett a saját jogait, a sérelmében megvalósuló bűncselekményekkel kapcsolatos álláspontját el se mondhatja” – közölte a Szegedi Ítélőtábla elnöke, Harangozó Attila.
A megismételt elsőfokú eljárásban a szegedi törvényszék katonai tanácsa jár majd el.
