Hatályon kívül helyezték a sakkozókat üldözők ügyét
Másodfokon hatályon kívül helyezték annak a két Csongrád megyei rendőrnek, valamint szegedi taxisnak az ítéletét, akik öt éve két, az Egyesült Arab Emírségekből származó sakkozó után eredtek, és egy autós üldözés során letartóztattak. Az elsőfokú ítélet közúti veszélyeztetést állapított meg. Az ügyészség fellebbezett.
Embercsempészeket kerestek a rendőrök négy éve, amikor a két, az Egyesült Arab Emírségekből származó sakkozót próbálták igazoltatni. A két férfi elfutott, a járőrök migránsnak nézték őket, a sakkozók viszont attól tartottak, hogy ki akarják őket rabolni. Kocsival üldözték őket, még egy taxis is részt vett az akcióban. Első fokon a bíróság meg is állapította a közúti veszélyeztetést, azt azonban nem látta bizonyítottnak, hogy a sakkozókat bántalmazták volna. Az ügyészség az ítélet súlyosításáért fellebbezett.
„A törvényszék ugyanis meg sem kísérelte felhívni a tanúkat írásbeli vallomástételre, így megalapozatlan az a következtetés, hogy nincs biztosíték arra, hogy az engedélyezés eljut hozzájuk. Tévedett továbbá az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy a sértett vallomásaiban mutatkozó ellentmondások az írásbeli vallomással nem, kizárólag személyes kihallgatás útján tisztázhatók” – mondta Vörös István, a Fellebbviteli Ügyészség ügyésze.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje megalapozatlannak tartja a korábbi ítéletet.
„Ha azt a megállapítást el is fogadjuk, hogy a KRESZ-szabály megszegése szándékos volt, amelyet esetlegesen a vádlott vallomásából is ekként lehet megállapítani, a veszélyhelyzet kialakulásában semmilyen szándékosság, sem egyenes, sem eshetőleges szándék nem állapítható meg. Ezért az én álláspontom szerint az elsőrendű vádlottat ezen bűncselekmény vonatkozásában is fel kell menteni” – mondta el Palánki Zsolt ügyvéd.
A táblabíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, a bíró indoklásában arra hivatkozott, hogy a törvényszék nem tett meg mindent azért, hogy meghallgassa a sértetteket.
„Ellentmondásosan nyilatkozik a nyomozás során a sértett, és ezeket az ellentmondásokat a bíróság olyannak értékeli, hogy ez alapján nem lehet a tényállást megállapítani, de nem teszi meg azt, hogy megkísérelje ő maga beszerezni azt a vallomást, vagy ő maga magyarázatot kapni a sértettől, hogy miért gondolja a bíró eltérni az egyes vallomásokat egymástól. Ez azt jelenti, hogy a sértett a saját jogait, a sérelmében megvalósuló bűncselekményekkel kapcsolatos álláspontját el se mondhatja” – közölte a Szegedi Ítélőtábla elnöke, Harangozó Attila.
A megismételt elsőfokú eljárásban a szegedi törvényszék katonai tanácsa jár majd el.
