Kiemelt videók
Emeltek a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti finanszírozás összegén
Megemeli a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti finanszírozás összegét az Európai Központi Bank – jelentette be sajtótájékoztatóján az intézmény elnöke. Mario Draghi azt nem erősítette meg, hogy a heti 900 millió eurós támogatás elegendő lesz-e a görög tőkekorlátozások visszavonásához. Közben a finn parlament jóváhagyta, hogy tárgyalások kezdődjenek az újabb görög mentőprogramról. Ehhez még szükség van arra, hogy a legnagyobb hitelező Németország törvényhozása is elfogadja a hétfőn született egyezséget. Athénban a parlament hajnalban döntött az újabb, 86 milliárd eurós hitel feltételéül szabott megszorításokról.
Adósságelengedést követelt Görögországnak néhány aktivista az Európai Központi Bank frankfurti központja előtt. Azt szeretnék, hogy Athénnak ne kelljen törlesztenie jövő hétfőn lejáró, több mint 3,5 milliárd eurós tartozását az euroövezet jegybankjának. Az intézmény elnöke néhány órával később annyit közölt, biztos abban, hogy Athén megkapja a 7 milliárd eurós áthidaló hitelt az euróövezettől, amelyből képes lesz törleszteni adósságát.
Mario Draghi a már csaknem három hete zárva tartó görög bankoknak is nagyobb támogatást ígért. „Teljesítjük a Görög Központi Bank kérését, így a vészhelyzeti likviditási támogatást 900 millió euróra emeljük egy hétig” – mondta az Európai Központi Bank elnöke.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek már jóváhagyták az áthidaló kölcsönt, amit azért kaphat Athén, hogy a nagyobb, 86 milliárd eurós mentőhitel átutalásáig ne menjen csődbe és ne omoljon össze a bankrendszer. Az átmeneti hitelre pénteken várhatóan az uniós vezetők is rábólintanak. A nagyobb mentőcsomagot több euróövezeti ország parlamentjének is jóvá kell hagynia. A finn törvényhozás már megtette, a német parlament pedig pénteken dönt. Az újabb, immár harmadik mentőhitel előtt a görög törvényhozás döntése nyitotta meg az utat, amellyel jóváhagyta a feltételül szabott új megszorítóprogramot.
A parlamenti szavazás alatt a görög fővárosban utcai zavargások törtek ki, és bent a törvényhozásban is fellázadt a kormánypárt képviselőinek egy része a megállapodás ellen. Alekszisz Ciprasz kormányfő csak az ellenzék támogatásával tudta megnyerni a voksolást. „Elismerem, hogy ezek az intézkedések durvák, és nem értek velük egyet, nem hiszem, hogy segítenek a görög gazdaságon, és ezt nyíltan ki is mondom – de azt is, hogy végre kell hajtanom őket, ez köztünk a különbség” – hangsúlyozta a görög miniszterelnök.
Az intézkedések részeként emelkedik a többi közt az élelmiszerek, az energia és a gyógyszerek áfája; nő a nyugdíjkorhatár és 2022-ig megszűnik a korai nyugdíjazás – de a fogyasztás felpörgetése érdekében meg kell szüntetni a vasárnapi zárva tartást is. Vagyis a görög kormánynak mindazokat a megszorításokat kell végrehajtania, amelyek elutasításával hatalomra került. A belügyminiszter szerint a kialakult helyzet miatt elképzelhető, hogy ősszel előre hozott választásokat kell tartani Görögországban.
