Nem lesz munkahelyteremtő hatása az adócsökkentésnek
Nem lesz munkahelyteremtő hatása a társasági adó csökkentésének a közgazdászok szerint. A változtatással leginkább a multinacionális cégek járnak jól, a kis- és középvállalkozásoknak még a minimálbér-emelés miatti költségnövekedés kompenzálására sem lesz elég. Az unió az adó mértékébe nem szólhat bele, azonban régi törekvés az adóalap egységesítése.
Akár a brit multinacionális cégeknek is megfelelő terep lehet Magyarország a rekordalacsony társasági adóval, mondta a Portfólió elemzője. „A brexit miatt elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy új befektetési terepet keresnek maguknak a világban. Előnyös pont lehet Magyarország számára 9 százalékos adókulccsal operálni” – hívta fel a figyelmet Csiki Gergely.
A Hír TV által megkérdezett közgazdász viszont jobb megoldásnak tartaná a járulékcsökkentést, a társasági adó mérséklésének eredménye csupán a nagyobb profit lehet, amelyet a cégek majd kivisznek az országból. Ráadásul Magyarország egyelőre nem vonzó a britek számára, hiszen már most hiány van a jól képzett munkaerőből. „Nagy-Britanniában tipikusan nem összeszerelő üzemek vannak. Rendkívül magas a nagytudás-alapú tevékenységek aránya, a szolgáltatások aránya, a termelés alacsony, 17 százalék a termelő tevékenység hozzájárulása a gdp-hez. Magyarország pont ezen a területen akar nagyobbat alakítani, hogy minél magasabbra akarja felvinni a termelés gdp-hozzájárulását, szemben a szolgáltatással” – hangsúlyozta Csath Magdolna.
A járulékcsökkentést támogatná egy másik közgazdász is, aki arra figyelmeztet, hogy az egységes 9 százalékos társasági adó a kisvállalkozásoknak nem jelent segítséget, hiszen őket eddig is csak 10 százalékos taó terhelte. A minimálbér növelése pedig elviszi majd az 1 százalékpontos csökkentést. „Szerencsésebb lett volna, hogyha a járulékokat csökkentették volna tovább. Ez sokkal kedvezőbb helyzetbe hozta volna a kis- és középvállalkozásokat, illetve azokat a vállalkozásokat, amelyeknek viszonylag nagy a munkaerő-felhasználásuk, hiszen a minimálbér emelése ott fog majd jelentős tehernövekedést előidézni a következő időszakban” – így Mellár Tamás, a KSH volt elnöke.
A társasági adó tagállami jogkör az unión belül – emlékeztetett korábban a magyar volt adó- és vámügyi biztos, ugyanakkor hozzátette: kormoly törekvés van, hogy az adóalapokat egységesítsék. „Ez azért lenne jó, mert akkor mindenki, aki az Európai Unió tagállamaiban akar befektetni – a világ más részeinek a cégei – egységes adóalappal számolnak, nem kellene adószakértők garmadát foglalkoztatni, hogy kiszámolják” – mondta Kovács László.
Az Európai Bizottság társaságiadó-javaslata is bezárná azokat a kiskapukat, amelyekkel a multicégek adót optimalizálnak. „Újraindítottuk a széles körű társaságiadó-javaslatunkat. Ez egyrészt az adóelkerülés csökkentését célozza, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszabadulunk a leggyakoribb kiskapuktól, amelyeket a nagy multinacionális cégek használnak Európában, hogy nagyon kis társasági adót fizetnek. Emiatt a kormányaink nem kapják meg azt az adóbevételt, amely járna nekik” – fogalmazott az Európai Bizottság szóvivője, Vanessa Mock.
A magyar társasági adó mértéke jelenleg is az EU-s átlag, azaz 22 százalék alatt van, a 9 százalékkal Magyarország egy sávba kerülne például Gibratárral és Bulgáriával.
