
A devizahitelezés megoldására, csak az elmúlt két hétben, több mint 300 online javaslatot küldtek a bankszövetségnek. A szervezet ma fogadta az érdekvédőket, hét civil szervezettel egyeztettek zárt ajtók mögött. A kormány november elejéig adott határidőt a pénzintézeteknek arra, hogy az ügyfelek javára módosítsák a devizahitel-szerződéseket. A pénzügyi szektor veszteségeit pedig úgy ellensúlyoznák, hogy a bankok hozzányúlhatnának a kötelezően előírt tartalékaikhoz.
A bankszövetség húsz-húsz percet szán zárt ajtók mögött a devizahitelesek nevében fellépő csoportokra. A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet vezetői a megbeszélésen is azt hangoztatták, hogy szerintük a pénzintézetek jóvátétellel tartoznak azoknak az adósoknak, akik feje fölül elárverezték a házat.
100-150 ezres nagyságrendű az az ügyfélállomány, akin már a forintosítás sem segít - állítják. A civilek az egyeztetés után azt mondták: a bankok érdekképviseletétől nem kaptak megoldási javaslatot. Szerintük itt csak a magyar állam segíthet.
A kormány november elejéig adott határidőt a bankoknak arra, hogy az ügyfelek javára módosítsák a devizahitel-szerződéseket. Az így keletkezett veszteségeiket részben ellensúlyozná, hogy hozzányúlhatnának a kötelezően előírt tartalékaikhoz. A hazai pénzügyi szektor több mint 80 milliárd forint többletbevételhez jutna.
A legnagyobb hazai bank vezérigazgató-helyettese nem tartja érdemi intézkedésnek a céltartalék felszabadítását. „Ez inkább csak számviteli megoldás. Lényegében a bankok valós helyzetét nem javítaná” – fogalmazott Wolf László az OTP vezérigazgató-helyettese.
A felszabadított céltartalék 19 százalékát az állami egyszeri adóként elvonná a bankoktól.