Ilyen az élet menekültként
Nem cáfolta a Belügyminisztérium, hogy részben közmunkások építhetik fel a magyar–szerb határra tervezett kerítést. A Blikknek a tárca azt válaszolta: először a kormányt tájékoztatják az előkészületekről. Az ENSZ képviselője szerint a kerítés nem megoldás a menekültproblémára. A menekültügyi főbiztosság egy afgán menekült életén keresztül mutatta be Budapesten, hogy milyen megpróbáltatásokon mennek keresztül azok, akik a háborús konfliktusok elől Európába indulnak.
„Hét éve itt élek Magyarországon” – mondta az afgán menekült, Darius Rezai. Tizenkét éves volt, amikor a szeme láttára lőtték agyon az apját. Elmenekült otthonról. Először Iránban élt három évig. Reggeltől estig dolgozott. Feketén. Nem akarták befogadni, ezért tizenöt évesen elhatározta, hogy elindul Európa felé. „Mi papír nélkül érkeztünk, és akinek nincsenek papírjai, az embercsempész segítségével jön és nem vonatra száll fel, hanem a hegyeken keresztül, a sötét éjszakában gyalogol. Főleg Irán és Törökország határa életveszélyes” – fogalmazott Dariush.
Iránból Törökországba ment, aztán jött Bulgária, Románia, Szerbia és végül Magyarország. „A nyolc hónapos út minden napja nehéz volt. A legnehezebb az iráni–török határ, ahol a hegyeken keresztül kellett menni. Ott az ember úgy érzi, fizikailag nem bírja tovább, és még inkább megnehezíti a helyzetet az, hogy halott testeket látsz az ösvények mentén” – nyilatkozta. Azt mondja, amikor átlépte a magyar határt, azonnal elfogták. Megbilincselték és bevitték a rendőrségre, majd Bicskére került, a többi kiskorú menekülthöz. Ott járt iskolába és ott érettségizett le. Abban az iskolában szerzett barátokat és ott tanult meg magyarul. Most már folyékonyan beszéli a magyar nyelvet és magyar barátnője is van, akit jövőre feleségül vesz. „Ami most folyik, a nemzeti konzultáció, ezek a plakátok… Azok az afgánok, azok a menekültek, akik Magyarországra jönnek, egyáltalán nem beszélnek magyarul. Ők nem is értik ezeket a plakátokat. Őket nem érinti, de minket nagyon bánt, hogy minden kereszteződésnél azt olvasom, hogy tartsd be a magyar kultúrát.” Dariush azt mondja, a plakátkampány nagyon rosszul esett neki, mert ő nem akar bántani senkit. Gyerekként annak idején egy jobb élet reményében indult neki a nagyvilágnak.
„Hála Istennek, a menekültek még kevésbé érzékelik azt, ami most Magyarországon történik. Hangsúlyozom, tisztában vagyok azzal, hogy drámaiak a számok, és egészen komoly növekedés van világszerte, nem csak Európában. De ez nem annak köszönhető, hogy az emberek meggondolták magukat és egyszer csak útnak indultak, hanem annak, hogy rettentő sok az új véres konfliktus, egyre erőszakosabbak dúlnak” – szögezte le Simon Ernő, a menekültügyi főbiztosság szóvivője.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint azonban nem a kerítés és nem a plakátok jelentik a megoldást. „Azok az emberek, akik a halál torkából menekülnek el, azok az emberek találhassanak biztonságra, fogadják be őket és teremtsenek, adjanak nekik esélyt arra, hogy újrakezdjék az életüket” – tette hozzá.
A menekültek száma 2013-ban világszerte átlépte az 50 milliót. Tavaly már 60 millióan voltak, felerészben gyerekek. És nem Európa a legnagyobb menekültbefogadó. A legtöbben ugyanis Törökországba, Pakisztánba, Libanonba, Iránba és Etiópiába mennek. Ezek az országok több mint ötször annyi menekültről gondoskodtak tavaly, mint az EU tagállamai együttesen. „A balkáni útvonalon Magyarországra 50 430 illegális bevándorló érkezett május 31-ig, míg Olaszországba 47 008 bevándorló” – mondta Németh Szilárd országgyűlési képviselő.
A Fidesz politikusa kitart amellett, hogy a kormánynak cselekednie kellett, ezért döntöttek a déli határ egy részének lezárásáról. A politikus úgy számol, az illegális határátlépők száma év végére akár a 150 ezret is elérheti, és azzal a 15 ezer bevándorlóval is számolni kell, akiket a közeljövőben toloncol majd vissza Magyarországra Ausztria és Németország.
