Kiemelt videók
Félárbocon a magyar zászló - Hazai reakciók az Irakban hõsi halált halt katona emlékére (+ videók)
Mádl Ferenc köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét az Irakban hõsi halált halt magyar katona édesanyjának. 'Mélyen megrendített, hogy a mai napon az Ön szeretett fia hivatása szerinti feladatának teljesítése közben hõsi halált halt. Támadói esélyt sem adtak a védekezésre, orvul, gyáván támadtak a magyar alakulatra, amely nem harci cselekményben vett részt' - írta a köztársasági elnök táviratában.
***
Aljas terrortámadásnak nevezte a merényletet a Brüsszelben tartózkodó Medgyessy Péter. A kormányfõ kijelentette: 'az, hogy az ország együtt érez azokkal, akik érintettek ebben, talán nem is elég, hiszen mély megrendülés van mindannyiunkban'. Medgyessy Péter leszögezte: Irakból nem kívánja megbízatásának lejárta elõtt hazarendelni a magyar katonákat, hiszen továbbra is végre kell hajtani azokat a feladatokat amelyet a magyar katonák ellátnak.
Hozzátette: a kormány az eddigiekhez hasonlóan továbbra is ahhoz tartja magát, hogy azoknak az Irakban tartózkodó magyar katonáknak, akik haza akarnak jönni, lehetõvé kell tenni ezt.
***
Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke részvétét és együttérzését nyilvánította Nagy Richárd családjának, a megsérült katonának pedig mielõbbi felgyógyulást kívánt. A volt miniszterelnök kijelentette: Irak ügyében, a magyar katonák ott-tartózkodásának megítélésében nem változott a Fidesz véleménye, de a mai napot nem tartja alkalmasnak arra, hogy errõl politikai vita folyjon. Orbán Viktor Brüsszelbõl fejezte ki részvétét
***
Csak azután lehet összehívni a honvédelmi bizottság rendkívüli ülését, hogy fény derült az Irakban történt robbanás részleteire - mondta az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának elnöke.
Keleti György konzultálni fog a bizottság alelnökeivel. Hozzátette: Még azt sem lehet tudni, hogy az oszlopot egy nyílt támadás érte, vagy egy út mellett elhelyezett bomba robbant. Az MSZP-s képviselõ azt gyanítja, hogy az út mellett robbanószerkezet helyeztek el, amit távirányítással vagy valamilyen más módon hoztak mûködésbe.
***
A Fidesz részvétét és együttérzését nyilvánítja az Irakban elhunyt magyar katona hozzátartozóinak - közölte Simicskó István, az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke. A politikus elmondta: 'Egy ilyen szörnyû tragédia után nem lenne helyénvaló más nyilatkozat, minden kérdésnek megvan a maga ideje'.
***
Együtt kell mûködni az iraki rendezést vállaló koalícióval - reagált a halálhírre Kuncze Gábor. A SZDSZ elnöke hozzátette: Magyarország egy koalíció tagjaként vállalt feladatot az iraki rendezésben. A liberális pártelnök hangsúlyozta: Irakban rendet és békét kell teremteni. Kuncze Gábor a magyar kontingens idõ elõtti hazahívásáról szóló kérdésre annyit mondott: a katonáknak addig kell Irakban maradniuk, amíg szükség van a munkájukra.
***
Dávid Ibolya az Irakban történt tragédiával kapcsolatban elmondta: 'ez az, amit mi, magyar demokraták nem akartunk'. Az MDF elnöke mély megrendüléssel fogadta a hírt, hogy a terrorizmusnak, az iraki háborúnak magyar katonai áldozata van.
***
A Jobbik Magyarországért Mozgalom követeli a magyar katonák azonnali hazahívását Irakból és Afganisztánból egyaránt. A párt sajtóközleményében kijelentette: Az Amerikát végsõkig kiszolgáló, cinkos magyar politikai garnitúrának végre szembesülnie kell saját romlottságával. Azzal, hogy miközben modern Magyarországról és szabad Európáról papol, a háború, a hazugság és a pusztítás oldalán áll - áll a közleményben.
***
A parlamenti MSZP-frakció 'a legmélyebb együttérzését nyilvánítja ki az Irakban hõsi halált halt magyar katona családjának, hozzátartozóinak és barátainak.' Közölték: 'Rendkívül fájdalmas szembesülni azzal, hogy életét vesztette egy fiatalember, aki azért vállalt szolgálatot Irakban, hogy békét vigyen az országba. Az MSZP-frakció továbbra is mindent megtesz azért, hogy az Irakban küldetést teljesítõ magyar katonák biztonsága a lehetõ legnagyobb legyen' - áll a párt közleményében.
***
|
Nagy Richárd 1977. február 18-án született Szolnokon. A szerzõdéses szakaszvezetõ az 1. számú könnyû vegyes ezred gépesített lövész szakaszánál teljesített szolgálatot. Tartalékként részt vett 2003. nyarán a katonai rendfenntartó kontingens váltóállományának felkészítésén, majd 2004 januárjában jelentkezett az iraki misszió váltóállományába. A felkészítés követelményeit kiemelkedõen tejesítette. 2004. február 23-án helyezték ki mûveleti területre, ahol feladatát nagy szakmai hozzáértéssel és fegyelmezetten végezte. Katonai pályafutása során kiemelkedõ munkája elismeréseként több alkalommal részesült dicséretben. A Magyar Honvédség hõsi halottjává nyilvánította Nagy Richárdot.
Egy éve döntött a parlament a magyar katonák Irakba küldésérõl. Akkor még mindegyik párt támogatta a szerepvállalást. Késõbb az MDF többször kezdeményezte hazahívásukat. A fogolykínzási botrány hatására a Fidesz is felülvizsgálta korábbi álláspontját. A mostani egyébként a harmadik támadás volt a magyar katonák ellen, de a korábbiak nem követeltek emberéletet.
A magyar szállító alakulat kiküldésérõl az Országgyûlés 2003. június 2-án egyhangúlag döntött, azután, hogy április 25-én George Bush amerikai elnök felkérte Magyarországot: vegyen részt a békefenntartásban. A magyar katonák elsõ 300 fõs kontingense tavaly nyáron érkezett meg Irakba, ahol a nemzetközi haderõ részeként lengyel parancsnokság alatt szolgálnak. A tavaly nyári országgyûlési határozat hat hónapos iraki jelenlétrõl döntött, ezt 2003. november 3-án 2004 december 31-ig meghosszabbították. Ekkor már nem értett egyett mindenki az iraki szerepvállás meghosszabbításával: az MDF tartózkodott a szavazáskor, négyen pedig nemmel voksoltak. A kisebbik ellenzéki párt december 1-jén már a magyar katonák hazahozatalát kezdeményezte, azóta ezt a javaslatát több alkalommal is benyújtotta az Országgyûlésnek, de a parlament nem vette napirendjére. A Fidesz akkor változtatott álláspontján, amikor májusban kiderült: az amerikai katonák kínozták az iraki foglyokat. Az ügyben négypárti egyeztetést tartottak, de az álláspontok nem közeledtek. A kormánypártok képviselõi akkor úgy nyilatkoztak: a magyar katonáknak addig kell Irakban maradniuk, amíg szükség van rájuk, és a körülmények lehetõvé teszik az ott tartózkodást. A Fidesz viszont már ENSZ-felhatalmazáshoz kötötte volna a magyarok mandátumát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa június 8-án határozatot hozott Irak ügyében, eszerint Irak június 30-án visszanyeri függetlenségét, és kérheti az ENSZ-tõl a külföldi csapatok kivonását. Június 15-én három volt miniszterelnök, Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor tartott megbeszélést az iraki magyar szerepvállalásról. Boross Péter és Orbán Viktor a magyar katonákat mielõbbi hazahozatalát sürgette, míg Horn Gyula azt mondta: katonáinknak maradniuk kell, hiszen hozzájárulnak a békés rendezéshez. A másnapi kormányülésen Kovács László külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar kontingens hazarendelése ártott volna Magyarország nemzetközi tekintélyének. A magyar katonák konvoját korábban már kétszer támadták meg. December 6-án gépkarabéllyal lõttek a teherautókra. A szállítóalakulat viszonozta a tüzet: ekkor senki sem sérült meg. Február 18-án a magyar katonáknak is szállást adó hillai tábor ellen követtek el öngyilkos merényletet, akkor tíz magyar sebesült meg. Most már halálos áldozatot is követelt a magyar katonák elleni támadás.
Letölthetõ videók:
