Tragikus higiéniai körülmények Erdélyben

Romániában még mindig nem tűntek el a nyomorbetegségek, sok erdélyi kistelepülésen ugyanis még mindig nincs ivóvízhálózat és csatorna. A megfelelő tisztálkodás hiánya miatt továbbra sem sikerült felszámolni például a tbc-t vagy az A típusú hepatitiszt.

  • 2017. június 17., szombat 10:54
Vágólapra másolva!

A felmérés készítésekor a városi és vidéki lakosság fogyasztását együttesen mérték, de nyilvánvalóan a nagy gondok elsősorban az elmaradottabb falvakban, településrészeken vannak. A Caritasnak több vidéki településen is van nappali foglalkoztató központja illetve családsegítő szolgálata: az itt dolgozók számos olyan szociálisan rászoruló családdal találkoznak, ahol a higiénia nem elsődleges fontosságú. Sok erdélyi kistelepülésen nincs ivóvízhálózat és csatornázás – mondja a marosszentgyörgyi nappali foglalkoztató központ vezetője.


„Nyilván mi városon, a leggyakoribb esetekben, ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy mindenhol van egy fürdőszoba, mindenhol van egy konyha, folyik a víz és van kanalizálás, de ez nem mindenhol van így. Pontosan ez a helyzet van vidéken, ahol vannak olyan utcák, ahol nincsen kanalizálás és nincsen bevezetve a vízhálózat” – hívta fel a figyelmet Korodi-Szász Orsolya, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas programvezetője.

Emiatt a személyi higiénia biztosítása is nehezebb. Persze az okok között az anyagiaknak is fontos szerepe van a település adottságai mellett. Ahol a családok számára a mindennapi kenyér előteremtése is nehézséget okoz, ott bizonyosan nem jut pénz fogkefére, fogpasztára és egyebekre. Más családokban a szülők inkább alkoholra költenek, mint a gyerekek tisztálkodószereire.

Egy Marosvásárhely melletti nyomortelepen például nemcsak az okoz gondot, hogy a szennyvíz az úton folyik le, hanem az is, hogy nincsenek saját kutak és az egyetlen utcai csapból hordják – többnyire a gyerekek – a vizet.

„Nagyon sok helyen voltam házaknál, ahol tisztálkodószer sem volt, tehát nem volt egy tál, nem volt víz, nem volt egy szappan a lakásban.Azok a gyerekek lehet, hogy hetekig, hónapokig nem tudtak mosakodni, mert nem volt meg az a lehetőség. Nálunk van hideg-meleg víz, kezet, arcot mostunk és utána fogtunk neki enni, mert először eszünk, mert otthon nincs mit enni” – mondta Iszlai Éva, a helyi Romulus Guga Általános Iskola előkészítős tanítónője.

A Romulus Guga Általános Iskolának egy speciális épülete ezen a telepen van, ide járnak a telepi gyerekek. Igaz, csak a gyerekek fele tud bejárni több-kevesebb rendszerességgel, a többiek az utcán nőnek fel. Az oktatás ebben az intézményben nem hagyományosan folyik, hiszen több diák itt az iskolában lát először ceruzát, füzetet, könyvet, de olykor széket és asztalt is, ami mellett tanulhat. Itt tanítják meg őket kezet mosni is.

A megfelelő tisztálkodás hiánya miatt a román lakosság háromnegyedének van lyukas foga, de ugyanezen okokra vezethető vissza az is, hogy az országban nem sikerül felszámolni az úgynevezett nyomorbetegségeket: például a tbc-t vagy az A típusú hepatitiszt.