A migránsokat gyakorta szándékosan rossz állapotú hajókon indítják útnak az embercsempészek, hogy csak a nemzetközi vizekig jussanak el, onnan meg már úgyis kimentik őket az európai segélyszervezetek hajói. Ez a számítás az idén eddig 2200 migráns esetében nem jött be, ennyien haltak meg a Földközi-tengeren.
„Mi Algérián keresztül utaztunk Líbiába. Egy hetet töltöttünk a sivatagban, az volt a legnehezebb időszak, mert vizet alig kaptunk, ételt meg egyáltalán nem. Egy elefántcsontparti és egy nigériai fickó meg is halt. Olyan is volt, hogy a fegyveresek ránk támadtak a sivatagban, és pénzt követeltek. Amikor Líbiába értünk, akkor pedig börtönbe zártak. De akkor már tudtam, hogy ha idáig eljutottam, muszáj megpróbálnom Európába jutni” – mondta egy kameruni menekült.
A segélyszervezeteket ingyentaxiként használó embercsempészek ellen az EU már tavaly fellépést ígért. Az ENSZ becslése szerint az iparág évente 40 milliárd dollárt ér, tehát az embercsempészet jobban fizet, mint a drogcsempészet, ezért hagyományos bűnszervezetek is átálltak erre.
„Fel kell számolnunk a csempészetre alapuló líbiai gazdaságot. Az embercsempészet csak egy dolog. De sok ország vásárol olcsó, csempészett olajat Líbiától, amely többnyire az Iszlám Államtól származik. Az embercsempészettel is hasonló a helyzet, sok esetben azonosítottuk, megneveztük a csempészhálózatok vezetőit, mégis szabadon közlekedhetnek akár Európában is” – vélte Vincent Cochetel, az ENSZ emberi jogi megbízottja.
