Nemzeti egységre szólított fel Egyiptom ideiglenes elnöke, de a hatalomból elűzött Muszlim Testvériség nem hajlandó együttműködni az új vezetéssel, a mozgalom legfőbb vezetőjét őrizetbe vették. A pénteki ima után az iszlamisták országszerte tüntetéseket tartanak. Egyiptom magyarországi nagykövete szerint az iszlamista államfőt nem katonai puccsal buktatták meg.
Nyugalom a Kairó jelképévé vált Tahrír téren. Az egyiptomi hadsereg szerda este eltávolította az ország első demokratikusan megválasztott elnökét, az iszlamista Mohamed Murszit. Átmeneti államfőnek az alkotmánybíróság vezetőjét nevezték ki, aki már le is tette a hivatali esküt.
„A forradalom szellemének folyamatossága garantálja a reményt, hogy fennmaradnak ennek a forradalomnak az értékei. Elsősorban, hogy véget vessünk az elnök vallásos imádatának, annak, hogy félistent csinálunk belőle” – fogalmazott Egyiptom átmeneti elnöke, Adli Manszúr.
Adli Manszúr nemzeti egységre szólított fel, az Egyiptomot az elmúlt időszakban irányító Muszlim Testvériség nem hajlandó együttműködni az új vezetéssel, amelyet a mozgalom hatalombitorlónak minősített. Az egyiptomi főügyész elfogatóparancsot adott ki a testvériség vezetői ellen, a mozgalom első emberét már el is fogták. A megbuktatott elnököt a hadsereg házi őrizetben tartja.
Az új egyiptomi vezetésnek Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek azonnal gratulált, a mérsékelten iszlamista Törökország viszont államcsínynek minősítette a történteket. A nyugati országok többsége elítélte a puccsot, és békés rendezésre szólított fel.
„Sosem támogattuk és sosem támogatjuk a katonai beavatkozást az országokban. De most arra van szükség, hogy Egyiptomban fejlődjön a demokrácia, és hogy valódi, demokratikus átmenet történjen, amelyben minden párt részt vesz. Nagy-Britannia és szövetségesei ezt a világos üzenetet küldik az egyiptomiaknak” – közölte David Cameron brit miniszterelnök.
Békés átmenetet vár a NATO főtitkára is. „Mindenkit önmérsékletre kérek, valamint, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogait, valamint, hogy a jog szerint alakítsanak ki egy demokratikus és összetett polgári kormányt a lehető legrövidebb idő alatt” – közölte Anders Fogh Rasmussen.
A súlyos gazdasági gondokkal küszködő Egyiptomnak egyelőre nem kell lemondania az Európai Unió pénzügyi támogatásáról. „Nem tudok arról, hogy sürgősen újragondolnánk a segélyprogramjainkat, de egyelőre le kell ülepednie a tegnap éjszakai eseményeknek” – mondta Michael Mann, az EU külügyi szóvivője.
Szakértők szerint az új egyiptomi vezetés egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy lezárja a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal egy csaknem 5 milliárd dolláros hitelről.
Az amerikai elnök válságtanácskozást hívott össze az egyiptomi helyzet miatt, ugyanakkor Barack Obama nem használta a puccs kifejezést a hatalomváltásra. Ebben az esetben ugyanis fel kellene függeszteni Egyiptom segélyezését, ami a térség biztonságának egyik alapja. Az Európai Unió az új választások mielőbbi kiírását várja el az új elnöktől, az ENSZ főtitkára pedig az alapvető jogok tiszteletben tartására szólított fel.
„Nem történt puccs, az ország biztonságos”
Egyiptom budapesti nagykövete szerint Mohamed Murszit nem puccsal buktatták meg. A diplomata azt hangoztatta, hogy a történtek ellenére az ország továbbra is biztonságos, a turisták nincsenek veszélyben. „Nem volt puccs, ha puccs lett volna, akkor a hadsereg vette volna át a hatalmat. Akkor mindenki meglepődött volna. Hányan hallottak már az emberiség történetében arról, hogy a forradalom pontos időpontját bejelentik előre? Vagy ki hallott már arról, hogy egy puccsot előre bejelentenek? Hányan tudják azt bizonyítani, hogy ez puccs volt? Hisz a hadsereg nem vett át a hatalmat. Hogy ha nincsen parlament, akkor az alkotmánybíróság elnöke veszi át a hatalmat. Pontosan ez történt” – nyilatkozta Ashraf Mohsen Mohamed Mohsen.
Martonyi: Mielőbb polgári kormányzás jöjjön létre
Az egyiptomi nagykövet részletes tájékoztatást adott a magyar külügyminiszternek a történtekről. Martonyi János szerint a kormányzást a hadseregnek mielőbb vissza kell adnia a civileknek. „Úgy érezzük, hogy ebben a helyzetben különlegesen lényeges az, hogy minél hamarabb polgári kormányzás jöjjön létre, és az ehhez szükséges feltételek, nevezetesen az elnökválasztás és a parlamenti választás mielőbb megtörténjenek. Mi ebben a folyamatban sikert, egyetértést, békét, stabilitást kívánunk az egyiptomi népnek és amennyiben tudunk ebben segíteni, meg is fogjuk tenni” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.
A külügy óvatosságra inti a magyarokat
A Külügyminisztérium továbbra sem változtatott utazási ajánlásain, az Egyiptomba utazóktól ugyanakkor azt kérik, kerüljék el a tüntetések helyszínét. Kaleta Gábor sajtófőnök azt mondta, bárki, akinek kérdése van, az a konzuli szolgálatnál, a kint tartózkodók pedig a kairói nagykövetségen érdeklődhetnek.
Saját választói buktatták meg
Biztonságpolitikai szakértők szerint saját választói buktatták meg Murszit, miután összeomlott az egyiptomi gazdaság. Nógrádi György – az egyiptomi nagykövethez hasonlóan – úgy nyilatkozott, hogy a hadsereg beavatkozása eltervezett volt, hiszen a volt államfő 48 órát kapott arra, hogy önként távozzon a hatalomból. Felhívta arra is a figyelmet, hogy Egyiptomban 1952 óta – egy év kivételével – katonák kezében volt a hatalom.
A lehető legjobb fordulat
A legjobb megoldásnak tartja az Egyiptomban történteket a Hír Televíziónak nyilatkozó egyetemi tanár. Balázs Judit szerint a hetek óta az elnök lemondásáért tüntetők igazi vezető hiányában nem tudták volna leváltani Mohamed Murszit.
„Ez a létező legjobb fordulat, a katonai fordulat, a katonai hatalomátvétel. És éppen az amerikai az angol és az európai reakciókból következtetve, megint ugyanazt kell hangsúlyoznom, hogy Európából másként látják az eseményeket, mint a helyszínen. Valójában minden komoly posztot a katonák töltenek be, és ugyan papírforma szerint Egyiptom köztársaság, valójában katonai uralom volt az országban. A tüntetőknek igazából nem voltak konkrét elképzeléseik a jövőre nézve, nem voltak vezetőik, és ha nincsenek vezetőik, akkor igen hamar bekövetkezhet nem várt fordulat. Ez volt a szalafisták megjelenése, akik szinte a semmiből jöttek elő” – közölte Balázs Judit egyetemi tanár.
