Először magyarul szólalt meg felszólalásában Rui Tavares. A kérdés szerinte az, hogy a 2. cikkelyben rögzített demokratikus alapértékeket Magyarországon komolyan veszik-e. Szavai szerint hazánkban egy sor, a demokrácia sarokpontjait érintő intézkedést hoztak. Az új Médiahatóság vezetőségét az új többség nevezte ki, rendszerszintű átalakítások történtek Magyarországon, s ezek szembemennek a 2-es cikkellyel – fűzte hozzá Tavares. „Az Európa Tanáccsal és az Európai Tanáccsal fogunk együttműködni – jelentette ki. – A sokszínűséget üdvözölendőnek tartjuk, de ezeknek kompatibilisnek kell lenniük az uniós érdekekkel.”
Az Európai Bizottság komolyan figyelemmel követi a Tavares-jelentést – mondta José Manuel Barroso, a bizottság elnöke. Az EB korábban is aggodalmakat fogalmazott meg az alaptörvény kapcsán, emlékeztetett. Három területet emelt ki: a fizetési kötelezettségek szabályozását, a bírósági ügyek áthelyezését és a politikai hirdetések korlátozását egyes médiumokban. Ezek megváltoztatására a magyar kormány javaslatot is tett. Jelezte, a magyar kormány részéről azt a választ kapták, hogy a bizottság által felvetett aggodalmakat képes kezelni – folytatta Barroso. Felhívta rá a figyelmet: Magyarországgal szemben tavaly két kötelezettségszegési-eljárás indult. Barroso rámutatott, azt tapasztalták, hogy a bírák visszakerültek a megfelelő helyekre, ugyan akkor az adatvédelmi hatóságok ügye még napirenden van. Kiemelte, Orbán Viktor garanciát vállalt rá, hogy az alaptörvényt módosítják, az unió jogszabályainak megfelelésének céljából. A velencei bizottság is felhívta figyelmet az aggályokra, hogy a negyedik módosítás nem kompatibilis az uniós joganyaggal. A Tavares-jelentés kapcsán elmondta, megtették a megfelelő lépéseket, és azt javasolta, hogy folytassanak intenzív párbeszédet.„Minden érintett és tagállam konstruktív együttműködést kell tanúsítson” – emelte ki. Az alapvető értékeinket együtt kell megvédeni – tette hozzá.
„Szeretném átadni a magyar polgárok üdvözletét – kezdte felszólalását Orbán Viktor miniszterelnök. – Köszönöm a nyílt dialógust, ám nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy holnap Magyarország ellen fognak szavazni, de országunk barátai majd kiállnak mellettünk. […] Ez a jelentés mélyen igazságtalan és elfogult Magyarországgal szemben, és leminősíti az a hatalmas munkát, amit a magyar emberek elvégeztek. Országunk most már a pénzpiacokról finanszírozza magát, miközben az államadósság csökken, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, csökken a munkanélküliség.”
A beterjesztett jelentés komoly veszélyt jelent Európára – szögezte le Orbán. Mint mondta: Magyarország eddig is ellenszélben dolgozott. Szerinte a holnap esedékes döntés az igazi veszélyt Európa jövőjére jelenti: egyedi intézményt akar felállítani, amely ellenőrzés és gyámság alá vonná az EU egyik tagországát. Ez felülírná az eddigi jogi egyensúlyokat, önkényesen vezetne be új eljárásokat. „Veszélyes irány ez – fogalmazott a kormányfő. – Tudom, milyen érzés, ha nem lehetünk a magunk urai, átéltem, milyen másodrendű állampolgárnak lenni. Évtizedekig elszenvedtük, hogy a hatalmasok visszaélnek a hatalmukkal. Mi, közép-európaiak jól ismerjük, milyen, amikor elnyomnak. Ezekből a tapasztalatokból okulva nem akarunk olyan Európát, ahol az egységet elítélik ahelyett, hogy tisztelnék, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk olyan Európát, ahol kettős mércét használnak. […] Mi küzdeni fogunk mindenkivel, aki másodrendű polgárokként akar bánni velünk, akik birodalmat akarnak csinálni az unióból.” Magyarország a szabad nemzetek Európáját szeretné – zárta szavait.
Manfred Weber, a néppárt német alelnöke közölte: ez európai gondolat középpontjában a demokrácia és a jogállamiság áll, éppen ezért megköszönte Orbán Viktornak, hogy a vitát komolyan veszi. „Az Európa Tanács nem indított monitoringeljárást Magyarország ellen – emlékeztetett Weber, – tehát miről beszélünk ma?” Nem tényekről, hanem politikáról van szó – hívta fel a figyelmet a képviselő. Magyarországnak joga van a családot férfi és a nő viszonyaként definiálni és a keresztény gyökereket az alkotmányába foglalni – hangsúlyozta. Szavait azzal zárta: „Mi bízunk Magyarországban, Magyarország a szabadság országa”.
„ Miniszterelnök úr, jó, hogy eljött ide – kezdte beszédét Hannes Swoboda. – Magyarország az unió tagja, miért hagyják el olyan sokan Magyarországot, ha ott minden olyan ragyogó és virágzó?” A szociáldemokrata politikus szerint hazánkban nő az antiszemitizmus. „A demokrácia azt jelenti, hogy váltakozva vezetik az országot a politikusok” – mondta, és sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar miniszterelnök nem tért ki beszédében a jelentésre.
Szájer József kérdést intézett Swobodához: „Honnan vette az imént felsorolt adatokat?” Mindezt akkor, amikor nőtt a külföldi befektetések összege. Swoboda válasza: „Magyarországon nagy a jogbizonytalanság, ezért nem mennek a nemzetközi cégek az országban befektetni.”
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője felszólalásában elmondta, hogy képmutató dolog így védekezni a Velencei Bizottság állításaival szemben. „Orbán miniszterelnök, Ön Magyarország ellen dolgozik, míg mi itt az EP-ben védjük a magyar demokráciát” – zárta felszólalását Belgium korábbi miniszterelnöke.
Ulrike Lunacek arról beszélt, hogy kételyek merültek fel benne, hogy Orbán olvasta-e a Tavares-jelentést. Ez a jelentés „egy nagyon szükséges bírálata az Ön kormányának, de nem a magyar nép ellen szól”. Az osztrák zöldpárti politikus leszögezte: a jelentés az Orbán-kormányt támadja. Az alkotmánymódosításokkal olyan légkört hoztak létre, ahol a kisebbségeknek félnie kell. Mindenhol a Horthy-rezsimet próbálják feléleszteni, támadják az európai alapértékeket. Orbán szerinte szembemegy ezekkel az értékekkel. Lunacek szerint szükség van egy új mechanizmusra.
Az alaptörvény negyedik módosításával felépült a tekintélyuralmi rendszer – mondta Bokros Lajos. Bokros azt állítja, hogy a jobboldalt képviseli és így a konzervatív politikai az alkotmányosság híve. Szerinte Magyarországon hatalmasra duzzadt a bürokrácia, megbélyegzik a szegényeket, és a megfélemlítik a hajléktalanokat. A kormány lenézi a társadalmat és a kiváltságokat oszt – mondta a képviselő. A Tavares-jelentés jól összefoglalja a visszásságokat – vélte Bokros, majd az kérte mindenkitől, hogy szavazzon a Tavares-jelentésre.
Nem arról van szó, hogy stigmatizáltjuk Magyarországot, vagy Magyarország ellen szavazunk, nem arról van szó, hogy ellenségek vagyunk, hanem arról, hogy megvédik a választók jogait – mondta felszólalásában Marie-Christine Vergiat, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport tagja. „Nem lehet minden féket és ellensúlyt leépíteni, már a lisszaboni szerződés alapján sem” – jelentette ki Vergiat. „Nagyon sok kárt okozott a gazdaságpolitikában is a kormány” – zárta szavait a Baloldali Front francia képviselője.
Morvai Krisztina gratulált Tavaresnek, mivel szerinte többet tett az euroszkepticizmusért, mint bárki más a demokratikus átmenet óta. Morvai azt mondta, üzenetet hozott Magyarországról, ami annyi: nem vagyunk gyarmat és nem is leszünk gyarmat. Tavares nyomdokain haladva Barroso és Reding is sokat tett az unióval szembeni szkepticizmusért – tette hozzá. „A magyar hazafiságért önök már megtették a magukért.” Véget kell vetni a megosztottságnak, a magyaroknak egyesülniük kell, és vissza kell foglalni a hazánkat – vélekedett Morvai.
„Az EU nem viselheti el, hogy egy Lukasenka vagy afrikai típusú rendszer legyen az Európai Unióban, és ennek a rendszernek a megléte az ön hibája, miniszterelnök úr” – mondta Jaroslav Paska, a Szabadság és Demokrácia Európája alelnöke.
Frank Engel néppárti képviselő közölte: a Bizottság már korábban is elmondta, azt kell elkerülni, hogy bizonyos kormányzási formák eluralkodjanak. Tavares ugyanezt mondja. Engel arra hívta fel a figyelmet, hogy valamit tenni kell azzal, hogy hogyan kell kormányozni kell annak, akinek kétharmada van. Engel szerint ez az igazi kérdés.
Aguilar szerint az európai lét alapját adó értékeket tartalmazza a Tavares-jelentés. „Nem teszünk semmilyen engedményt a kettős mércének, ha kételyek merülnek fel, harcolunk ellenük.”
„Ez az Európai Parlament vitája, nem a magyar kormánnyal vitatkozunk, az európai alapértékeket és a demokráciát védjük, aminek része a tízmillió magyar állampolgár is” – kezdte felszólalását Juan Fernando López Aguilar, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének tagja.
Új nemzetbiztonsági törvényt fogadtak el Magyarországon, és a diplomatákat újra és újra ellenőrzés alá vonják, kifürkészik a hálószobájukat is – mondta Judith Sargenthini. Nem szabad elfogadni, hogy az Orbán-kormány azt tegyen a saját polgáraival, amit szeretne. Szerinte Orwell az 1984 című művében írt hasonlókat.
„Magyarország próbára teszi a Európát. Most már határozott lépésekre van szükség az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről Magyarországgal szemben, mert az EB eddig elég gyengén szólalt fel a magyar kérdésben. Remélem, hogy Orbán úr nem Erdogan úr stílusában fog válaszolni” – mondta Renate Weber, román EP-képviselő.
Ha van olyan elv, amit ez a parlament konzekvensen alkalmaz az a kettős mérce – mondta Ryszard Antoni Legutko, néppárti képviselő. Legutko arra hívta fel a figyelmet, hogy mikor a szocialista kormány tönkretette Magyarországot, akkor hallgattak, most hogy ésszerű intézkedéseket vezetnek be, támadják az országot.
Tudja-e képviselő úr, hogy a mostani kormányban, hány állampárti múlttal rendelkező politikus van – tette fel a kérdést Göncz Kinga európai parlamenti képviselő Legutko Ryszard Antoninak, aki azonban nem válaszolt.
A Tavares-jelentés aránytalanul erős, nem veszi alapul az egyes tagállamok hatáskörét és az európai hagyományokat – hangsúlyozta felszólalásában a néppárti Mathieu Houllion Véronique.
„Ütköznek a vélemények, ez természetes. Azt azonban le kell szögeznem, hogy jóhiszeműen jártunk el, amikor elolvastuk a Velencei Bizottság jelentését és a Tavares-jelentést. Mi nem támadunk, hanem le kell vonnunk a következtetéseket” – mondta Claude Moraes brit képviselő.
Sophia In 'T Veldt úgy fogalmazott: a bal-és jobboldal harcává vált a vita. A holland politikus elmondta: sok okos demokrata van a néppárt soraiban, de mindig a nem megfelelő személyeket védik. Orbánhoz fordulva azt mondta: ezt a vitát nem arról kéne folytatni, hogy hogyan lehet rossz szakpolitikákat jogászkodás mögé rejteni. Más országokban is bírálták az alapjogok megsértését – vélte a politikus.
Ez a ház be kell lássa, hogy meddig tart a hatásköre – mutatott rá felszólalásában Anthea Mcintyre, az Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoportjának tagja. McIntyre elmondta, meg kell találnunk a megoldást, és arra sincsen szükség, hogy politikai öngólokat rúgjunk. „Vannak olyan országok amelyeknek alaptörvényük sincs.”
Daniel Cohn-Bendit közölte: eredetileg nem kívánt felszólalni., de ha jövőben ha valaki az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlítja, akkor valaki álljon fel és mondja meg, hogy ilyet nem lehet, ugyanis ez elviselhetetlen. A magyarok mindent jobban a tudnak, az európaiak idióták, de a Szovjetunió hogy jön ide? – fakadt ki Cohn-Bendit.
Az elnök szerint azonban Orbán nem utalt arra, hogy az EU olyan volna, mint a Szovjetunió.
„Cohn-Bendit úr, Ön egy demokratikus rendszer ellen harcolt ellentétben Orbán miniszterelnök úrral, míg Verhofstadt úr még azt is elvetette, hogy a magyar miniszterelnök felszólaljon a parlamentben” – kezdte felszólalását Szájer József. „Egy európai tiszteli saját és más nemzetét, míg Önök más mércével mérnek és mielőtt Magyarországot gyámság alá helyeznék, a többi európai országot is vizsgálják meg” – tette hozzá Szájer.
Még Sztálin is több időt adott a vádlottaknak a koncepciós perekben – mondta Szájer József a vitáról. Martin Schulz nemtetszését fejezte ki a kijelentéssel kapcsolatban. Szájer azt mondta, ha valaki félreértette volna, megköveti: kizárólag az időre értette a mondandóját. Ő utasít vissza mindenkit, aki kijelentését máshogy értelmezi. Martin Schulz ismét hangsúlyozta: Szájer kijelentése elfogadhatatlan.
Sylvie Guillaume francia szocialista politikus is több törvénykezési elemet nyugtalanítónak nevezett Magyarországgal kapcsolatban. „Európának szüksége van olyan eszközökre, amelyekkel megoldhatja az efféle problémákat” – vélekedett.
Carlos Coelho néppárti képviselő gratulált Tavaresnek és Redingnek is. Elmondta, az unió közös értékeken alapul, ide tartozik a bíróságok függetlensége és a kisebbségek jogainak védelme is. Coelho szerint Magyarországon ezekkel kapcsolatban felmerültek problémák. Hozzátette, bár ez a jelentés most Magyarországról szól, nem csak Magyarországon vannak problémák.
„Demokráciában szabadságharcot hirdetni, az forradalom a demokrácia ellen” – mondta Göncz Kinga hozzászólalásában egy levelet idézve. „A magyar embereket ma nem ön védi, hanem öntől kell megvédeni – folytatta Göncz a magyar miniszterelnökhöz intézett beszédét. – Ön sikerekről beszél, de csak a Fidesz holdudvara gazdagodik, amelynek eredménye négymillió szegény ember.”
Bagó Zoltán kérdést intézett Göncz Kingához: „Önök döntenék el, hogy ki kormányozzon?” Göncz Kinga válasza: „A kétharmad már akkor sem képviselte az ország kétharmadát, és a Fidesz a saját klientúráját hozza vezető pozícióba.”
Gál Kinga Vergiat asszony szavaira reagálva azt mondta: a szocialisták visszaélnek az uniós alapjogokkal, de ezek nem kerülnek napirendre. „Csúsztatással és hazugságokkal van teli ez a jelentés. A baloldal „pártpolitikai bíróságon” akarja elítéltetni Magyarországot, miközben nem válogatnak az eszközökben és közben úgy kellene éreznünk magunkat, hogy a baloldal engedélyét kellett volna kérni az átalakításokhoz” – mondta Gál Kinga képviselő.
Michael Cashman brit szocialista politikus azt mondta: az Orbán-kormány cserbenhagyta Magyarország tisztességes állampolgárait.
Jaime Mayor Oreja spanyol néppárti képviselő közölte: három megjegyzést szeretne tenni. „Először is támogatom Weber szavait, aki többségi álláspontot fogalmazott meg.” Másodszor: szerinte a magyar kormány hozzáállását értékelni kell, és az még egy ok arra, hogy ne szavazzák meg a jelentést. Harmadszor pedig megköszönte Orbánnak, hogy eljött. Oreja azzal zárta szavait, hogy szerinte előítéletek alapján döntenek Magyarországról.
Magyar hazafiként, demokrataként felemás érzés felszólalni ebben a vitában – kezdte Tabajdi Csaba, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője. „Most nincs kivel szemben megvédeni a kormányt – hangsúlyozta Tabajdi. – Mi, magyarok vagyunk az unió, a demokráciát a jelenlegi kormánytól kell megvédeni. […] Az Európai Unió nem kívánja büntetni a magyar népet, elég büntetés nekik az Orbán-kormány politikája.”
Hankiss Ágnes, a Fidesz képviselője kérdést intézett Tabajdi Csabához, de az ülést vezető elnök elvette tőle a szót.
„Az Európai Unió nem egyenlő a Szovjetunióval. A Tavares-jelentés nem segít, és teljességgel elfogadhatatlan, hogy képviselők őrködjenek Magyarország felett. Azt feltétlenül hozzá kell tenni, hogy a szocialista kormányok idején lőtték az embereket Magyarországon, úgyhogy teljesen értelmetlen összevetni Törökországgal a helyzetet” – mondta a lengyel Jacek Protasiewicz.
Az egyik spontán felszólaló Orbánhoz fordulva azt mondta: támogatják őt, mert Magyarország szuverén állam. Támogatják a magyar kormányt, és bíznak benne.
Jacek Olgierd Kurski, a Szabadság és Demokrácia Európája első alelnöke azt mondta: szeretne Orbántól bocsánatot kérni azért, ami a teremben zajlik. „Európa alapító atyái a sírjukban forognak – fogalmazott. – Ez bosszú a kormány sikeres politikájáért. A baloldal utálja önt, mert a keresztény értékeket beleírták az alkotmányba. Ami nem öli önt meg, az csak erősíteni fogja. Minden jót kívánok önnek, éljen a szabad Magyarország!”
Viviane Reding, az EB igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke megismételte Barroso szavait, miszerint a bizottság többször kifejezte már aggodalmát hazánk kapcsán. Tavaly is két jogszabálysértési eljárás indult Magyarország ellen, a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlenségének kérdésében – mondta. Reding is emlékeztetett idén a bizottság három kérdést jelölt meg, a fizetési kötelezettségek szabályozását, a bíróságok eljárások áthelyezését, politikai hirdetések kérdését. A magyar hatóságok a két első ügyben megoldást kínáltak, a harmadik ügyben a kommunikáció még folyik. A bizottság alelnöke elmondta, a testület nagy érdeklődéssel követte a Tavares-jelentés sorsát, és felkérték a magyar hatóságokat a párbeszédre. „A jelentésben van egy fontos elem, ez pedig az a vita, hogy hogyan lehet a legjobban megóvni a jogállamiságot az EU egészében.” A jogállamiság tiszteletben tartása minden európai intézmény számára roppant fontos téma – zárta szavait Viviane Reding.
„Átadtunk egy memorandumot az elnöknek, amelyben minden részletkérdésre kitérünk. Akik a mondandóm Tavares-jelentés részleteire vonatkozó részeit hiányolták, azok is olvashatják, mindenkinek elküldtük” – kezdte reagálását Orbán Viktor miniszterelnök. „Méltányos közteherviselést vezetünk be, akkor is, ha ez az üzleti csoportoknak nem tetszik – mondta a miniszterelnök felszólalásában. – Magyarország továbbra is megadóztatja majd a bankokat, és csökkenti a terheket. […] Ami a demokráciából nekem adott leckét illeti, szeretnék emlékeztetni, nem szorulunk kioktatásra.”
„Szeretném felhívni a figyelmet egy fontos körülményre: Magyarországon az antiszemita csoportosulások célpontjában én állok, a zsidó közösségek védelmezője. […] Ami a szabadság korlátozását illeti, úgy látom, vannak, akik nem ismerik pontosan a magyar embereket” – szögezte le Orbán Viktor. „A magyar ellenzéki képviselők méltatlanul viselkednek, amikor itt, az Európai Parlamentben hozakodnak elő olyan témákkal, amelyek a magyar emberekre tartoznak – mondta a kormányfő. – Szóba került az Európai Unió és a Szovjetunió közötti összehasonlítás, de én Moszkvában nem kaptam volna szót, ha mégis, akkor nem engedtek volna vissza Budapestre.” „A Tavares-jelentés mélyen sértő, igazságtalan, és kettős mércét alkalmaz” – mondta Orbán Viktor. „Ez egy erősen balpártos, elfogult határozat lesz – mondta Orbán Viktor. – Akik megvádolnak minket, azok fognak holnap elítélni.” A miniszterelnök szerint sok igazság van abban, hogy a barátaink azért vannak, hogy elmondják a kritikákat, de mint mondta, ez nem kritika, hanem javaslat arra, hogy Magyarországot politikai gyámság alá helyezzék. „Magyarország szabad ország, ezért a jelentést nem fogadhatom el.”
A néppárti Manfred Weber úgy összegzett: az a kérdés, hogy a jogállamiság sérült-e Magyarországon, s ezzel kapcsolatban semmi újat nem hallottunk. Magyarországnak el kell fogadnia a játékszabályokat; méltányosságot kell kérni számára, mert alkalmazkodik a játékszabályokhoz. Az EP nem játszhatja el a nagy testvér szerepét.
Hannes Swoboda elmondta, Magyarország szabad ország, erre lehet lelkesen tapsolni, de Románia is az és mégis megszavaztuk az eljárást ellene. Swoboda szerint nincs kettős mérce, majd feltetette a kérdést, hogy miért Magyarország az az ország, mely ellen ennyi eljárás folyik.
Az EP elnöke szerint nincs kettős mérce, majd feltette a kérdést, hogy miért Magyarország az az ország, mely ellen ennyi eljárás folyik.
„Nem tegnap kezdődött ez a problémakör, a demokrácia nem a többség diktatúrája, a többségnek is be kell tartania a szabályokat – kezdte felszólalását Guy Verhofstadt. – Ön azt mondta, az uniónak nincsen joga beavatkozni a magyarok életébe. Miért mondja ezt? Pont ez a feladatunk.”
Timothy Kirkhope brit konzervatív politikus azt mondta korábban is elítéltek egyes államokat, egyre több időt töltenek egyes tagállamok vizsgálatával. Szerinte az EU-ban nem értik a demokrácia fogalmát a nemzetállamok szintjén. Az együttműködés európai szintjétől távolodnak a tagállamok, ez az Európa Bizottság asztalára tartozó ügy. Szerinte nekik kell vizsgálniuk a magyar helyzetet is. Ő nem ismeri a magyar helyzetet, és örül, hogy Orbán eljött, de arra kéri az EP elnökét, hogy a jövőben itt az Európa számára fontos dolgokat tekintsék át.
Nem ugyanazt a demokráciafelfogást ismeri Orbán úr és én, mi – kezdte felszólalását Cohn-Bendit. Fájdalom, hogy egy politikai játszmává silányították ezt a kérdést, az embereknek segítségre van szükségük a demokrácia eléréséhez. A magyar nép is tévedhet, ön is tévedhet miniszterelnök úr, senki sem tökéletes – tette hozzá Cohn-Bendit.
„Azon tűnődtem, hogy mi ennek a vitának az értelme, miért kezdtünk bele” – tette fel a kérdést Gabriele Zimmer, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportjának tagja.
Zimmer szerint Orbán nem azért ment az Európai Parlamentbe, hogy a Tavares-jelentés hátteréről beszéljen, hanem azért, hogy egy konfrontatív helyzetet építsen fel.
„Abban hiszek, hogy egy stabil, békés, politikai környezetre van szükség” – mondta Jaroslav Paska.
Morvai Krisztina büntetőjogászként nagyon sok kutatást végzett a családon belüli erőszakról. Az erőszaktevő az áldozatot szeretné teljes irányítása alatt tartani. Az áldozat legtöbb esetben azt gondolja, hogy ezen tud változtatni, de ez nem igaz. Morvai szerint ha tanácsot kellene adni, akkor azt mondaná, hogy ne tegyenek az erőszaktevő kedvére. Orbánnak azt tanácsolja, ő is mondjon nemet.
„A hazám kis ország, olyan ország, amely nemzedékeken át diktatúrában élt” – kezdte a keddi vita záróbeszédét Tavares. – Diákként az 1956-os forradalommal is foglalkoztam, és tudom, hogy akkor Európáért is harcoltak. […] A jelentéssel kapcsolatos tényszerű ellenvetést nem hallottam, aminek nagyon örülök, így az is nyilvánvaló, hogy a parlament változtathat egy politikán.” A portugál politikus köszönetet mondott a magyar embereknek, és hangsúlyozta: közös házat kell építeni mindenki számára.
