A legújabb tervezet kiváltságos hozzáférést biztosítana az Egyesült Államoknak Ukrajna ásványlelőhelyeihez, és előírná Kijevnek, hogy a természeti erőforrások ukrán állami és magáncégek általi kiaknázásából származó összes bevételét közös befektetési alapba helyezze.
A tervezett megállapodás azonban állítólag nem nyújtana amerikai biztonsági garanciákat Kijevnek – amely Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kiemelt prioritása volt – az Ukrajna területének 20 százalékát elfoglaló orosz erőkkel szemben.
A dokumentumban található egyik meglepetés az Egyesült Államok azon követelése volt, hogy a Gazpromtól átveszik az irányítást az Ukrajnán keresztülfutó gázvezetékek felett.
Az ukrán kormány a Hogan Lovells ügyvédi irodát külső tanácsadóként alkalmazza a kérdésben. Zelenszkij szerdán kijelentette, hogy az üzletnek mindkét fél számára nyereségesnek kell lennie, azaz elő kell segítse Ukrajna fejlődését.
A terveket ismerő források szerint Denisz Smihal miniszterelnök és Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter két hét múlva Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ülésére. Ott miniszteri találkozót is tartanak Ukrajna jövőjével kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök azért szeretne részesedni Ukrajna ásványkincséből, hogy Amerika visszakapja az eddig kifizetett háborús támogatást. Az, hogy a kibányászott ásványkincsek melyik országhoz kerülnek, Magyarország számára első körben nem döntő kérdés. Ugyanakkor az, hogy ki üzemelteti a nyugatra, így hazánk felé haladó orosz gázvezetéket, már kiemelt jelentőségű.
Ugyan Magyarország energiabiztonsága a Török Áramlat vezetéknek köszönhetően rendben van, mégis a beszerzés diverzifikálása egyértelmű érdek. Azt lehet feltételezni, hogy ha Trump elnök megszerzi az ukrajnai vezetékeket, akkor az üzleti érdeke is azt fogja diktálni, hogy a gázszállítás újrainduljon. Ez ugyanis leállt.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: AFP
