NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Von der Leyen már sutba dobta a versenyképesség témáját, annak helyét a háború vette át

Von der Leyen már sutba dobta a versenyképesség témáját, annak helyét a háború vette át

Ursula von der Leyen beszédének nyelvtani elemzése megerősíti: rákerült a pecsét az Európai Unió hatalmas politikai fordulatára, amelyet az elnök második ciklusa hozott el. Már nem a bolygó megmentése vagy a versenyképesség helyreállítása áll a középpontban, hanem egészen más, elképesztő nyomulással szorítva a háttérbe minden egyebet.

Vágólapra másolva!

A teljes cikk a Világgazdaság honlapján érhető el.

Nagy taps fogadta az Európai Parlament (EP) egyes padsoraiban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédének azokat a részeit, amelyek az Oroszországgal és az Izraellel való szembeszegülésre utaltak, miközben a kátyúba futott európai versenyképesség kérdései kevesebb izgalmat keltettek. A beszéd leggyakrabban és kevésbé gyakran elhangzott szavait összevetve a tavalyi EP-választások előtti esztendő évértékelőjével kirajzolódik a Von der Leyen második ciklusában végrehajtott hatalmas fordulat.

Erre már határozottan utalt az évértékelő brüsszeli előkészítése is. Az előestéjén tettek közzé egy előzetes összefoglalót a bizottság honlapján az elnök által bevezetett, de tavaly kihagyott éves stratégiai jelentés 2025-ös kiadásáról.

Ez szokatlan módon a három fő „globális kihívással” kezdődött, ezek közül is az első „a biztonság mint az összes EU-politika központi fókusza” volt. A két évvel ezelőtti jelentés ezzel a mondattal kezdődött: „ Az Európai Unió precedens nélküli cselekvéssel tör előre a klímasemlegesség és fenntarthatóság elérése irányában.”

Ebből már látszott, hogy a beszédet elhangzása után érdemes lehet összevetni Von der Leyen két évvel ezelőtti évértékelőjével, és ezt meg is tettük.

A legegyszerűbb módszer, ha megvizsgáljuk, milyen eltérések mutatkoznak a két beszédben leggyakrabban használt szavakban, illetve mi az, ami nem hangzott el a másodikban, vagy alig. A fogalmakat, neveket vettük számba természetesen, a kötőszavakat nem, illetve az olyan szavakat sem, amelyek a helyzetből eredően mindenképp gyakran kell hogy elhangozzanak egy ilyen beszédben, pl. Európai Unió, az EP-tagok megszólítása stb.

Az eredmény nem volt meglepő. A második beszédben megfogyatkoztak az unió gazdaságának fogalomkörébe vonható szavak, és megszaporodott, ami politika-geopolitika-ideológia. De mit gondolunk, melyek voltak a leggyakrabban elhangzó szavak?

Fotó: Shutterstock