Amikor a pokol jege égette a bőrt: 120 ezer magyar veszett oda, Nógrád nem felejt
Van, amikor a csend beszédesebb minden szónál, és van, amikor a bakancscsattogás zaja töri meg a felejtés jegét. 1943. január 12. – a dátum, amely kitörölhetetlenül beleégett a magyar nemzettudatba. A Doni áttörés 83. évfordulóján Nógrád vármegye nem a fotel kényelméből emlékezett: korhű egyenruhák, didergő tiszteletadás és egy emberpróbáló zarándoklat idézte meg azokat, akik soha nem térhettek haza a ruszki télből.
A történelemkönyvek lapjai sokszor sterilek, de a Nógrád vármegye dombjain menetelő hagyományőrzők lehelete nagyon is valóságos volt a hétvégén. A második világháború legtragikusabb magyar fejezete, a Doni áttörés évfordulóján a 16-os Honvéd Katonai és Hagyományőrző Egyesület idén is bizonyította: a hűség nem üres frázis. Miközben a modern világ sokszor a saját árnyékától is megijed, ezek a férfiak Varsánytól Nógrádsipekig meneteltek, hogy leróják kegyeletüket a mintegy 100-120 ezer elveszett lélek előtt. Bozó Tibor altábornagy és vitéz Bakos Gyula elnök vezetésével a megemlékezés túllépett a protokolláris kötelezőkön: ez valódi zarándoklat volt a becsület ösvényén.
