
A Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének 50 évvel ezelőtti lerombolására emlékeztek a nemzeti színészei. A Kádár-korszakban, 1963. március 15-én robbantották fel az épületet a metró okozta statikai problémák ürügyén.
Színészek olvasták fel kollégáik visszaemlékezéseit a régi Nemzeti Színház lerombolt homlokzatát idéző szobornál. 50 éve, március 15-én robbantották fel a Blaha Lujza téri épületet. „A díszletraktárral kezdték, hatalmas dördülés, majd porfelhő következett, és a tömeg rendíthetetlen mozdulatlansággal, némán állt tovább” – emlékezett vissza Horváth Lajos Ottó színművész a történtekre.
A pártállami vezetés arra hivatkozott, a metró statikailag meggyöngítette a színházat. „1963. november 6. Az MSZMP gazdasági bizottsága megtárgyalta és elfogadta Aczél Györgynek, a művelődésügyi miniszternek előterjesztését, amely a Nemzeti Színház lebontását és egy új Nemzeti Színház felépítését javasolja” – mondta Tóth Auguszta színművésznő.
A társulat 56 éven át játszott a Népszínház épületében, ahonnan átmenetileg a mai Thália Színházba költözött, majd az átépített Magyar Színház épületében kaptak helyet 34 éven át a jelenlegi, Duna-parti épület átadásáig.
Vidnyánszky Attila igazgató azt mondta: a 2002-ben átadott új Nemzeti Színházat ma is védeni kell, mert a nemzeti értékeket, ahogy annak idején is, sokan félreértik vagy elutasítják. „Sokaknak most is szúrja a szemét, ha valakiben kétely volna, hogy valóban a metró építése miatt kellett elpusztítani, csak abba az egy ténybe gondoljon bele, hogy valamiért éppen március 15-én robbantották fel” – mondta a jelenkori Nemzeti Színház igazgatója.
A ünnepség végén koszorúkkal és mécsesekkel emlékeztek a lerombolt épületre.