A diktatúra fenntartói gazdasági kapcsolataik révén az átmenet nyertesei lettek, míg a diktatúra elnyomottjai vesztesek maradtak – ezt nevezte a rendszerváltás szomorú tanulságának az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián Kövér László, aki radikális ellenzékiként maga is részt vett a pártállam lebontásában.
„Leginkább éppen a diktatúra kiszolgálói élvezhették, hogy a múlt rendszerben felhalmozott kapcsolatok a rendszerváltás után is gyümölcsözőek maradtak, a kommunista kiáltvány szemétkosárba hajítása után Marxból már csak A tőkét vállalók számára pedig különösen kedvező idők jöttek” – mondta az Országgyűlés elnöke.
1989-ben a szovjet csapatok kivonását elsőként követelő Orbán Viktor miniszterelnök felidézte: Antall Józsefre – a rendszerváltás utáni első kormányfőre – nagy teher nehezedett, mert úgy kellett új törvényi alapokra helyezni a gazdaságot, az oktatást és a sajtót, hogy közben a pártállam egykori kiszolgálói támadásba lendültek.
„Sokak számára volt keserű az ébredés, olyanok is voltak, akik szerettek volna rögtön visszaszenderedni.” A miniszterelnök szerint abban, hogy a posztkommunisták 1994-ben visszatérhettek a hatalomba, nagy szerepe volt a rendszerváltás idején megszűnt egymillió munkahelynek, illetve a spontán privatizációnak. „A Kádár-rendszer nosztalgiájára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát, a választások megnyeréséért folytatott ígéretlicitben – most 1994-ről beszélek – esélytelenként indult, aki csak annyit ígért, ami összhangban volt az ország lehetőségeivel” – emlékeztetett Orbán Viktor, aki úgy látja, Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszéde volt a fordulópont.
„Nehéz eldönteni, hogy a hazugság beismerése, vagy az azt követő kommentár, illetve magyarázkodás volt-e súlyosabb. Mint talán bizonyára emlékeznek, az akkori kormányzók az egész rendszerváltás utáni magyar politikai elitre kenték azt a felelősséget, ami az akkori miniszterelnököt és pártját terhelte. Így jutottunk el az ország érdekéért a saját életét feláldozó miniszterelnöktől a saját politikai túléléséért az ország érdekét feláldozó miniszterelnökig” – mondta a kormányfő.
A kormányfő hozzátette: a 2008-as gazdasági válság arra mutatott rá, hogy a liberális demokrácia, a pénzintézetek korlátlan hatalma adósrabszolgaságba taszítja a magyar társadalmat. „Ki gondolta volna akkor, amikor a posztkommunisták visszatértek, hogy az elmaradt forradalmat egyszer mégiscsak mi fogjuk sikerre vinni? 2010-ben a magyar népnek – két évtizedes ütemkéséssel ugyan, ez nem rossz átlag a magyar történelem egészét nézve, tehát ütemkéséssel ugyan, de – úgy tetszett, hogy mégiscsak csinál egy forradalmat. Békés, de elsöprő erejű alkotmányos forradalom volt” – hangsúlyozta Orbán.
A miniszterelnők az eredmények között említette a gazdaság beindítását és a nemzetközi cégek, bankok megadóztatását is. A következő három év feladatának ped8ig a polgári Magyarország 25 éve megálmodott berendezését tartja.
