Földrablás kezdődik vagy GMO-védelem?
Még ma elkezdi közzétenni az árverésre bocsátott állami földek adatait is a Nemzeti Földalap – jelentette be a Miniszterelnökség vezetője szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A 3 hektár feletti területekről van szó, a kisebb parcellák helyrajzi számainak és vételárának nyilvánosságra hozatala már napok óta tart. Lázár János azt mondta, hogy összesen 380 ezer hektár földet értékesítenek, ami az összes állami tulajdonú földterület ötöde. A gazdák november 15-étől vehetnek fel állami hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól a Budapest Bank közvetítésével a privatizációhoz.
Az eladásra kínált földek adatait kereste az MSZP elnökségi tagja a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalban, de nem találta meg azokat a hirdetőtáblán. De ha már ott járt, otthagyta a maga útmutatóját. Egy vastag, fekete nyílba annyit írt Beke Károly, hogy „itt indul a nagy fideszes földrablás”.
„Most az a folyamat zajlik, amikor a Fidesz egy kormányhatározattal felülír törvényeket, annak érdekében, hogy a saját klientúrájához kerüljön egy olyan háromszáz milliárd forint értékű közvagyon. Ennek a vagyonnak, ezeknek a termőföldeknek sokkal jobb helyük van a magyar államnál. Nagyon egyszerű oka van ennek: valójában ebben az esetben tudja megóvni a magyar földet a külföldiek ellen a magyar állam. Ebben az esetben tud demográfiai földprogramokat hirdetni. Ebben az esetben tud szociális szövetkezeteket támogatni, amivel munkahelyeket teremt vidéken” – fejtette ki a politikus.
A parlamenti ellenzék a napokban bejelentette, hogy Alkotmánybíróságon támadja meg a földprivatizációt. A földművelésügyi minisztertől azt nem tudtuk meg, hogy mi a kormány álláspontja az ellenzéki beadványról. Azt viszont igen, hogy menet közben nem szokott nyilatkozni.
„– Miniszter úr, megállíthatjuk egy pillanatra?– Menet közben nem nyilatkozom!”
Benn a teremben, a kormányzat egyik fő tanácsadó cégének konferenciáján Fazekas Sándor arról beszélt, hogy ha a föld családi gazdaságok tulajdonába kerül, akkor nagyobb az esély arra, hogy génmódosított termék nem kerül a magyar piacra.
„Egyáltalán nem mindegy az, hogy mondjuk a külföldiek milyen lehetőséghez jutnak. A nagybirtokosok, a GMO-hívő nagybirtokok milyen lehetőséghez jutnak a magyar mezőgazdaságban, a magyar mezőgazdaság jövőjében. Nekünk a kis- és közepes családi gazdaságoknak a megerősítése a célunk, és az, hogy ne erősödjön az a balliberális felfogás, amelyet az ellenzék szinte egyöntetűen képvisel, hogy a földtörvény az nem jó, ahelyett valami más kell. Meg kell nyitni az utat a nagybirtokos társaságok földvásárlási lehetősége előtt, akiknek a tulajdonosai persze változhatnak, és ezáltal a föld külföldiek kezére kerülhet” – fogalmazott a miniszter.
Az árverésre bocsátott állami földek helyrajzi számait és a kikiáltási árakat a Nemzeti Földalap elkezdi nyilvánosságra hozni a honlapján. Erről a Miniszterelnökség vezetője beszélt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A privatizációhoz a földművesek húsz éves futamidejű hitelt vehetnek fel, az első tíz évben a pénzt a jegybank növekedési hitelprogramjából folyósítják – mondta Lázár János.
„Ez egy fix, 10 éves futamidejű, 10 éves lejáratú, fix kamatozású hitel. A második 10 évben a Magyar Fejlesztési Bank fog kamattámogatott fix hitelt biztosítani, kedvező hitelt biztosítani mindenkinek, aki földet kíván vásárolni. Azok számára, akik haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek az árverésre bocsátott földet illetően 10 százalék önerőre van szükség, hogy a földhitelhez hozzájussanak, mindenki más pedig 20 százalékos önerővel kell hogy a földhitelhez hozzájáruljon. A földhitel minimális összege 3 millió forint, maximális összege pedig 300 millió forint” – fejtette ki.
„Az állam csak jó áron ad el földet” – ezt már Borsodban mondta a helyi kormánymegbízott. A három hektárnál nagyobb földterületekért a piaci ár 110 százalékán indul a licit. De a bérlők árverés nélkül hozzájuthatnak a területhez.
„Két dolog befolyásolja azt alapvetően, hogy ki fogja megvásárolni a földet. Az első, aki az árversen a jogosultak közül a legtöbbet ígéri. Ő neki van jó esélye, hogy azon az értéken megvegye. Őt előzheti meg ugyanazon az értéken, akinek a törvényben elővásárlási joga biztosított. Ilyen a bérlő is. Tehát a bérlő megteheti, hogy otthon hátradől, megnézi, milyen értéke van a földnek, és utána, ha elővásárlási joga van, azt érvényesíti” – fogalmazott Demeter Ervin.
A földárverések november 16-án kezdődnek meg, az első körben hat megyében vernek dobra állami területeket.
