
Az állam és kormányfők döntöttek arról, hogy Ukrajna megkapja a 90 milliárdos háborús hitelt Brüsszeltől. Az uniós tanács közleményében hangsúlyozta: a hitel 2026-ban és 2027-ben Ukrajna legsürgősebb költségvetési és védelmi ipari szükségleteit fedezi majd. Az egyhangúlag meghozott döntést Magyarország és Szlovákia idáig a Barátság kőolajvezeték leállítása miatt blokkolta. A vezetéken a szállítás azonban a napokban újraindult, így a feloldották a vétót, emellett Orbán Viktor magyar kormányfő a kormány átadásával kapcsolatos teendői miatt már nem is vett részt a csúcson.
A 90 milliárd eurós hadikölcsön mellett az Európai Unió elfogadta a 20. szankciós csomagját is Oroszország ellen. Sőt, már zajlik a 21. szankciós csomag előkészítése is. Az intézkedés értelmében többek között az energia területén teljes tengeri szolgáltatási tilalmat vezetnek be az orosz nyersolaj kereskedelmére. A történtekre Oroszország is reagált: a Kreml szerint az Európai Unió 20. szankciós csomagja bumerángként vissza fog térni annak megalkotóihoz, és minden Oroszország elleni jogellenes lépés megfelelő és időben adott választ fog kiváltani. Az orosz külügy szóvivője emellett rámutatott arra is, hogy az EU a tagállamait sújtó energiaválság közepette döntött a szankciós intézkedésekről.
A kétnapos informális csúcstalálkozó másik Ukrajnával kapcsolatos témája az ország uniós csatlakozása volt. Az Európai Tanács ciprusi ülésén több vezető - köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az észt miniszterelnök - arról beszélt, hogy Ukrajna Európai uniós csatlakozása felgyorsulhat Orbán Viktor távozásával. Több tagállam, köztük Belgium, Franciaország és Németország is óvatosabb hangnemet ütött meg a kérdésben. Friedrich Merz, német kancellár felvetette, hogy Ukrajna szavazati jog nélkül részt vehetne az uniós intézmények munkájában, valamint részlegesen hozzáférhetne a közös piachoz, ezt ugyanakkor Zelenszkij elutasította. Kijev ezzel szemben továbbra is konkrét csatlakozási dátumot sürget, és a részleges tagság minden formáját elutasítja.