Koncepciós pert emlegetett az utolsó szó jogán a Gyurcsány-kormány volt moszkvai nagykövete. Székely Árpád és társai a vád szerint áron alul adták el az orosz fővárosban a magyar kereskedelmi kirendeltséget. Az egykori diplomata azzal védekezett, hogy Putyin Oroszországa nehéz tárgyalópartner. Példaként említette, hogy a KGST bankjának alaptőkéjét Magyarország hiába követeli az oroszoktól.
„Oroszország már nem az, ami volt a kilencvenes évek elején, sokkal inkább tudja érvényesíteni a jogait. Így a két banki tőkekövetelésünket a mai napig nem tudtuk visszahozni. Senki nem beszél kamatokról, árfolyamveszteségről. Magát a tőkét nem vitatja senki, tárgyalunk, de nem kapjuk vissza. Nem gondolom, hogy az azóta eltelt kormányok és a jelenlegi kormányt is beleértve, hűtlen kezelést követnének el azáltal, hogy nem hozzák vissza ezt a követelést. Nem tudják” – fejtette ki Székely Árpád.
Hasonlóan érvelt a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkára, Horváthné Fekszi Márta. „Orosz féllel tárgyalni rendkívül bonyolult és komplex, nem azonosak az erőviszonyok” – fogalmazott.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt értékesítési vezérigazgató-helyettese politikai bosszút emlegetett a tárgyalóteremben. „Az ideológiai tűzparancs az elszámoltatás volt” – mondta. Császy Zsolt párhuzamot vont a sukorói telekcsere büntetőügyével, amelyben szintén vádlott. Abban az eljárásban első fokon három és fél év börtönre ítélték.
„A baljós árnyak ellenére őszintén remélem, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát. Végezetül azt szeretném kérni a tisztelt törvényszéktől, hogy a bíróság ne ismételje meg a jelen eljárás testvérperében, a Szolnoki Törvényszéken Sukoró-ügyben született elsőfokú justizmordot, és így igazságos, felmentő ítéletet hozzon” – fejtette ki az utolsó szó jogán.
A Budapest Környéki Törvényszék november 25-én – hat évvel a nyomozás megkezdése után – hirdet elsőfokú ítéletet.
