A magyar kormány még tavaly decemberben támadta meg az unió bíróságán az európai belügyminiszterek tanácsa által megszavazott döntést a kötelező betelepítési kvótáról. Csütörtök éjfélig lehetett beavatkozni a perbe. „Az unión belül minden bevándorláspárti erő megmozdult, biztató az, hogy a tagállamok többsége ebben a perben nem vesz részt” – vélekedett Völner Pál.
Görögország, Olaszország, Franciaország, Svédország és Luxemburg a magyar fél ellenében, míg Lengyelország Magyarország oldalán lépett be. „Jelzi a beavatkozások száma azt is, hogy precedensjellegű perről van szó. Nyilván ez a per is hozzájárult ahhoz, hogy az állandó betelepedési kvóta ügye megakadt. Olyan döntés azóta sem született az unióban, amely kötelezően és folyamatosan írná elő a bevándorlók befogadását. Nagy jelentőségű döntés lesz a születendő ítélet” – tette hozzá a parlamenti államtitkár.
A Jobbik sem akar hallani a kvótáról, ám a párt továbbmenne: nemcsak a kötelező kvótát, hanem a visszatoloncolásokat is népszavazáson utasítaná el. „A Jobbik féléves ötletéről van szó, amelyet a kormányzat magáévá tett – sajnos egyelőre csak a kötelező betelepítési mechanizmus ügyében. A Jobbik azt szeretné, hogy alaptörvény-módosításunk elfogadása mellett kerüljön a kérdés kiterjesztésre a kvóta mindenféle mutációját illetően is, illetve a visszatoloncolásokra vonatkoztatva is” – jelentette ki Z. Kárpát Dániel.
Mivel a kötelező betelepítési kvóta helyett már az uniós tagállamok többsége is önkéntes alapon osztaná szét a bevándorlókat, az MSZP szerint okafogyottá vált a referendum. „A valóság az, hogy a kérdést, amelyet a miniszterelnök az utóbbi hetekben megpróbált megfogalmazni, az élet megoldotta, hiszen lekerült a napirendről” – jegyezte meg Tóbiás József MSZP-elnök.
Az Európai Tanács kötelező elosztási tervét Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta. Az Igazságügyi Minisztérium szerint érdemi tárgyalások leghamarabb ősszel jöhetnek.
