Miközben a világ nagy része már régen maga mögött hagyta az ősi hitvilágot, az Andok hegyei között ma is élnek több ezer éves hagyományok. Bolíviában augusztus első napján hívők százai gyűlnek össze, hogy áldozatokkal mondjanak köszönetet Pachamamának, vagyis a Földanyának. A hit szerint ezen a napon kezdődik az új mezőgazdasági év, és ilyenkor a természet különösen nyitott az emberek felajánlásaira.
A Pachamama tisztelete még az Inka Birodalom előtti időkből ered.
Az Andok népei úgy tartják, hogy a Földanya adja az életet, a termést, a vizet és mindazt, amiből az emberek élnek. Ezért augusztus első napján jelképesen visszaadnak neki valamit abból, amit az év során kaptak. A felajánlásokat a szertartás végén elégetik, mert hitük szerint a füst viszi el az ajándékot a Földanyához. A szertartás része a challa is, amikor sört vagy más italt öntenek a földre. Ezzel nemcsak a jó termésért mondanak köszönetet, hanem egészséget, szerencsét és békét is kérnek a családjuknak. Sokan új autójukat, otthonukat vagy munkaeszközeiket is megáldatják, abban bízva, hogy a következő év bőséget és biztonságot hoz számukra. Bár a felajánlások között ma is gyakran láthatók lámák, sok család csak néhány édességet, virágot vagy egy kevés italt tud vinni magával. A hívők szerint azonban nem a felajánlás értéke számít, hanem az, hogy őszinte szívből érkezzen.
A Pachamama ünnepe ma már nemcsak vallási hagyomány, hanem az andoki népek egyik legfontosabb kulturális öröksége is. Bolíviában, Peruban, Argentína és Chile andoki vidékein augusztus egész hónapjában tartanak hasonló szertartásokat, amelyek egyszerre őrzik az ősi hitvilágot és erősítik a közösségek összetartozását. Az Andok népei számára a természet nem csupán a megélhetés forrása, hanem tiszteletet érdemlő társ is. A több ezer éves hagyomány ma is azt üzeni, hogy az ember és a természet kapcsolata kölcsönös: amit kapunk a Földtől, azért hálával tartozunk. Ez a gondolat pedig generációk óta változatlanul él tovább az Andok hegyei között.
