Önvezető Mercedes parkolt májusban a Műszaki Egyetem előtt. A bemutatót együtt nézte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel egy uniós biztos, Günther Oettinger. A német politikus akkor már a digitális gazdaságért felelt Brüsszelben. Korábban az energiaügyek tartoztak hozzá, az ő idején járult hozzá előzetesen az Európai Bizottság ahhoz, hogy a paksi atomerőművet az oroszok bővítsék.
Oettinger nem egyedül érkezett Magyarországra tavasszal. Elkísérte honfitársa, Klaus Mangold. Az üzletember a Rotschild Bankház társelnöke. A pénzintézet olyan tanulmányt készített a magyar kormány megbízásából, amely szerint a paksi bővítés megtérül majd. Mangoldot orosz lobbistaként tartják számon. Oettinger elismerte az egyik magyar európai parlamenti képviselőnek, hogy a bankár magángépével repült Budapestre.
A Párbeszéd nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is tiltakozott. Günther Oettinger ugyanis ismét a magyar fővárosba érkezett, az uniós biztos Orbán Viktor miniszterelnökkel és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közösen tartott előadást a Millenárison. Az ellenzék szerint a konferencia csak egy fedőtörténet, az uniós biztos látogatásának valódi célja a paksi bővítés volt.
„Nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort minősíti, hogy ilyen emberekkel tart fenn kapcsolatot, hogy ilyen emberekkel találkozik. Nincs helye a biztosok között egy ilyen hazug embernek” – jelentette ki Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja.
Egy másik baloldali kispárt, az Együtt távozásra szólította fel az uniós biztost. „A rendkívül problematikus a paksi beruházás, és ma már azt mondanánk, hogy nemcsak a paksi beruházás problematikus, hanem Ghünter Oettinger szerepe is ebben a beruházásban” – közölte Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja.
A nemzetgazdasági miniszter tagadja, hogy szóba került a paksi beruházás:
– Oettinger úrral tárgyaltak a paksi beruházásról?– Erről ma nem volt szó. – Májusban sem?– Májusban? Most kivel, velem, miniszterelnökkel, vagy kire gondol?– Ön is találkozott Oettinger úrral...– Én találkoztam vele, akkor nem volt szó a paksi atomerőmű kérdéséről” – válaszolta Varga Mihály.
Bár Oettinger a paksi bővítést nem tartotta aggályosnak, az Európai Bizottság végül kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amiért az Orbán-kormány versenyeztetés nélkül bízta meg az oroszokat. De az eljárást Brüsszel megszüntette. „Az Európai Bizottság döntése az szól arról is, hogy Magyarország a közbeszerzési irányelvet nem sértette meg a szerződés megkötésével, Magyarországnak nemcsak joga volt arra, hogy Oroszországgal megállapodjon, hanem arra is joga volt, hogy olyan szerződést kössön, amely a közbeszerzési irányelvet részben figyelmen kívül hagyja, tekintettel arra, hogy műszaki determináció van, nyilvánvaló hogy orosz technológiával épült meg az az atomerőmű, mintegy 40 évvel ezelőtt, amelyet Magyarország felújítani kíván, és kapacitását fenn kívánja tartani” – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János.
A 12 ezer milliárd eurós beruházás értékének több mint felére az oroszok közbeszerzési eljárást írnak ki, amelyen a hírek szerint német cégek is elindulnának.
