Csaknem nyolcmilliárd forintot kereshet Mészáros Lőrinc cége a Szombathely–Zalaszentiván közötti vasút-korszerűsítésen. Konzorciumi tagként 13,3 milliárdért fejlesztenek, holott a nyugat-magyarországi vasúttársaság eredetileg kilenc és fél milliárdot szánt a beruházásra. Az indoklás szerint azért lett drágább a munka, mert az eredeti árban nem vették figyelembe a vállalkozói kockázatértékelést.
De több mint a kétszeresébe kerül a Kelenföld–Pusztaszabolcs közötti vasútvonal fejlesztése is: 30 milliárd helyett 70 milliárdba, pedig a műszaki tartalom nem változott.
„Csak elvileg nem változott” – így kommentálta a közlekedéspolitikai államtitkár a drágulást. Tasó László konkrétumokat ugyan nem említett, de azt hangoztatta, hogy biztosan vannak olyan műszaki elemek, amelyeket időközben megváltoztattak.
„Rendkívül fontos megnézni, hogy milyen biztosítóberendezéssel van elkészítve, vagy lesz elkészítve, milyen tervek vannak, ezt pontosan kell látni. Amikor erre valaki választ akar adni, körültekintően kell körüljárni és megnézni. Akkor adunk hiteles választ, hogyha ezt látjuk pontosan. A műszaki tartalmak határozzák meg nyilvánvalóan a költségeket, tehát ezt látni kell. Mindig van olyan körülmény, amely alátámasztja esetlegesen egy magasabb beruházási költség szükségességét” – nyilatkozta az államtitkár.
A miniszterelnökséget vezető miniszter is talált ilyen körülményeket.
„A közbeszerzés lemegy három-négy évvel ezelőtt, majd a beruházás vége egy újabb időintervallumban van, és a közötte lévő időszakban olyan árdrágító hatások vannak, fölmegy a munkaerő költsége, fölmegy az alapanyag költsége, amik megdrágítják a beruházást. Ez egy tipikus, a gazdaságban jelen lévő folyamat, és ez mindenféleképpen egy komoly nehézséget okoz” – mondta Lázár János.
A közpénzek átláthatóságáért küzdő Transparency International munkatársa kételkedik a kormányzati érvelésben, szerintük szándékosan aluláraznak egy-egy beruházást a cégek, hogy nyerjenek. Később viszont – akár a pályázat kiírójával összebeszélve – megemelik az árakat. A másik módszer, hogy előre nem látható költségekre hivatkozva számolnak el meg nem történt kiadásokat is.
„Az egy nagyon elterjedt módja annak, hogy például az ilyen önköltségeket ezzel váltják ki, hogy – akármiről szól a projekt – beleépítenek egy-egy ilyen tréningelemet, ezt egyébként európai kutatások is kimutatták, hogy ezek a tréning meg humánerőforrás-fejlesztési projektek leginkább kitettek a korrupciónak. Az anyagárakkal kapcsolatban azt lehet elmondani, hogy ott a túlárazás jelensége a jellemző. A mi becslésünk szeriont a projektek több mint 90 százalékát érintheti, és átlagosan 20-25 százalékkal drágítják meg a piaci árhoz képest egy-egy ilyen anyagnak az árát pl., vagy egy beszerzendő gép árát” – mondta el Nagy Gabriella, közpénzügyi programok vezetője, hozzátéve: emellett azonban kicsi a lebukás veszélye, hiszen az ellenőrzést is a kormányhoz köthető emberek végzik.
