Húsz pontba szedte javaslatait az oktatási rendszer megújítására a Karátson Gábor Kör. Az internet korában ők sem bifláztatnának évszámokat vagy képleteket a diákokkal. A tudás gyakorlati alkalmazására, a sokat emlegetett kompetenciaközpontú oktatásra helyeznék a hangsúlyt. A tanároknak magasabb fizetést adnának, az adminisztratív munkát pedig pedagógiai asszisztensekre bíznák.
Lányi András, a kör alapítója ismertette: húsz olyan pontot javasoltak, amelyek elvi kereteket kínálnak az oktatáspolitikának arra, hogy ne legyen szükség négyévenként 180 fokos fordulatokra, mert azt egy ilyen lassú, bonyolult működésű rendszer, mint az oktatásügy, nem viseli el, hogyha a vasúti menetrendet havonta változtatják, akkor a vonatok előbb-utóbb összeütköznek.
Az oktatáspolitikai alapelvek összeállításában a második Orbán-kormány volt szakminisztere is részt vett. Réthelyi Miklós a tanácskozás után kiemelte, keresni kell azokat az alkalmakat, ahol különböző vélemények meghallgatása után sikerül egy olyan álláspontnak a kidolgozása, amelyben a lényeg a közös dolog. „Nyilván mindegyikben lesznek olyan dolgok, amelyekben 1-2 ember nem ért egyet, de ez az anyag, mely nagyon kemény munkával indult egy egész napos konferenciával és rengeteg levélváltással, módosítással kialakult egy olyan anyag, amelyikben nagyon sok jó dolog van” – mondta a korábbi tárcavezető.
A tanártüntetések korábbi szervezője, Pukli István támogatja a Karátson Gábor Kör elgondolásait. A Teleki Blanka Gimnázium igazgatója elmondta, bár a pontok között van olyan, amelyikkel nem ért egyet, „de a kiindulópont jó, és mindenképpen szükség van arra, hogy a társadalmi mobilizáció beinduljon, ehhez viszont arra van szükség, hogy a résztvevők beszéljenek egymással, és egyfajta nemzeti konszenzus alakuljon ki az oktatás ügyében.”
A Karátson Gábor Kör legfontosabb céljának a nyilvános beszéd becsületének helyreállítását tartja. Az értelmiségi szervezetet a 2015-ben elhunyt Kossuth-díjas művész barátai és tisztelői alapították.
