A kormánypárt 2010 nem talált jobb bűnbakot az „elmúlt nyolc évnél”, illetve Gyurcsány Ferencnél. Ha megnézzük például, hogy az MTI-ben az elmúlt hetekben hányszor szerepel a volt szocialista kormányfő egy-egy Fidesz- vagy kormányzati közleményben kiderül, hogy a baloldali kormányoknak még így, hét év után is komoly ráhatásuk van a történésekre. Egyébként a jelenség nem csak az egykori kormányokra korlátozódik, a győzelem érdekében a Fidesz a kádári propagandaeszközöktől sem riad vissza – ezt maga Orbán Viktor is elismerte.
Legutóbb akkor gyurcsányozott a Fidesz-frakció, amikor Varju László felvetette, hogy a kormánypártnak el kellene számolnia azzal, hogy hová tűnt csaknem 3000 milliárd forint a magánnyugdíjpénztárakból. A Fidesz ezzel szemben állította, „a nyugdíjvagyont kizárólag Gyurcsányék csapolták meg, mert akkor is a multik érdekeit szolgálták”. Holott 2011-ben pont a Fidesz-kormány alapította meg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelybe a 2011-ben az államosított magánnyugdíjpénztári pénzeket injektálták, ez az összeg akkor 2974 milliárd volt. A pénzből mára gyakorlatilag nem maradt, java része, több mint 2000 milliárd forint „adósságcsökkentésre”, konkrétan a Fidesz által korábban démonizált IMF-hitel visszafizetésére (ehhez képest egyébként 2014-re a központi költségvetés adóssága GDP-arányosa nyolcvan százalék fölé nőtt) ment el. Illetve az összeg kisebbik hányada a nyugdíjak kifizetésére és a kilépők magánhozamára folyt ki az alapból, valamint a Nemzeti Vagyonkezelő is kapott nagyjából 200 milliárdot.
Bármi és minden az ő bűne
Ha Gyurcsány Ferencen múlna, már elindult volna a kényszerbetelepítés, és a migránsok között „terroristák is szabadon letelepedhetnének Magyarországon” – ezt azt követően közölte a Fidesz, hogy a DK azt követelte, hogy szüntessék meg a Terrorelhárítási Központot (TEK), vagy legalábbis helyezzék szakmaibb alapokra a működését. És egyébként is Gyurcsány kéz a kézben jár a másik nagy ellenséggel, Soros Györggyel. Mindezt a Fidesz szerint mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a milliárdos 2005-ben levelet küldött a szocialista kormánynak, illetve Magyar Bálint akkori oktatási miniszternek a CEU ügyében, az akkoriban megújított felsőoktatási törvény kapcsán. A kormánypárt azt is hozzátette, Soros „tollba mondta Gyurcsányéknak, hogy milyen törvényeket kell hozni a Soros-egyetem érdekében”, és a milliárdos ma is marionett bábuként „rángatja a baloldali pártokat”.
Mindezzel szemben Magyar a Hír TV Egyenesen című műsorában is elmondta, hogy Soros nem kért tőle kiváltságokat a levelében, csupán egy jogalkotási hibára hívta fel a figyelmét. Az egykori oktatási miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, neki Soros nem mondott tollba semmit, a törvénymódosításig a CEU csak amerikai diplomát adott ki, a milliárdos pedig a levélben többek között megköszönte, hogy hazai akkreditációval magyar oklevelet is kiadhat az intézmény. „Ez az országnak egyébként ellenérdeke is volt, hogy itt van egy rendkívül kiváló egyetem, és ne csak amerikai diplomát adjon ki, hanem a sok száz külföldi diák magyar diplomát is kapjon” – mondta a korábbi SZDSZ-es miniszter.
A fentebb említett „szörnyűségek” mellett Gyurcsány Ferenc egymaga felelős azért is, hogy a kormány, pontosabban a Schmidt Mária vezette 1956-os Emlékbizottság több mint 50 millió forintot fizetett ki Deasmond Child „Egy szabad országért” című daláért, amelyről utóbb kiderült, hogy a szerző egy 2007-es művét hasznosította újra – ráadásul a résztvevők ingyen vállalták a szereplést, a stúdiót pedig a közmédia adta. Rétvári Bence ugyanis egy írásbeli kérdésre adott válaszában azt írta, Gyurcsány miatt vált „kudarctörténetté” a forradalom. A humántárca államtitkára leszögezte, a több mint 14 milliárd forintos költségvetésű emlékév pénzügyi elszámolására csak annak lezárásakor kerül sor, az pedig megszokott a zeneiparban, hogy régebbi számokat használnak fel újra. Hozzátette, szerzői jogokat nem sértettek, mivel a „halszagú dal” eredetije korábban nem került forgalomba.
Schmidt Mária keményebben reagált azokra a vádakra, hogy az általa vezetett bizottság számolatlanul, ellenőrizhetetlenül szórja a közpénzt. Közölte: a „baloldali-liberális-jobbikos” médiatengely összehangolt támadásáról van szó. A Fidesz-káderekkel megtöltött emlékbizottság elnöke azt is kifejtette, az emiatt megfogalmazott kritikák „a kommunista és náci diktatúra lejárató kampányait” idézik. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy tíz évvel ezelőtt a mostani 60. emlékévet támadó liberálisok semmi kivetnivalót nem találtak az ünnepen a védtelen tömegbe lövető Gyurcsány-kormány tevékenységében” – írta. Felvetette azt is, hogy nem is a dallal volt gond, hanem a saját dalát plagizáló Desmond Childot csak azért támadták, mert meleg.
Emellett a kormányzat szerint arról is Gyurcsány Ferenc és kormánya tehet, hogy Habony Árpád ingyen tarthatta meg a lagziját a Nemzeti Múzeumban, hiszen a tanácsadó esküvője 2007-ben, a szocialisták alatt volt. Ugyanakkor a múzeum akkori vezetője, Baán László ma már a Liget-projektet is irányítja, és élvezi a kormánypárt bizalmát.
Mindegy, kitől, csak féljenek
Orbán Viktor már 2004-ben kijelentette, hogy „a Kádár-rendszer győzött”, és annak a kommunikációs elemeit kell továbbra is felhasználni, ha sikeresek akarnak lenni. Erről egy korábbi fideszes politikus, Körömi László írt nemrégiben a Magyar Nemzet hasábjain. Nála, elmondása szerint, ekkor telt be a pohár, állítólag a kormányfő a fent idézett mellett azt is kijelentette az ominózus frakcióülésen, hogy „jövőben a gazdasági problémák, a hétköznapi gondok, az eladósodottság, a bizonytalanság és a félelem fogalmait, életérzéseit kell témává tenni, majd rendre ismétlődő sulykolással napirenden tartani”.
És ha jobban megnézzük, az elmúlt hét év pontosan beleillik ebbe a szisztémába, hiszen az erősödő, jobban teljesítő Magyarország mellett javarészt a Fidesz-kormány arra építette fel kommunikációs stratégiáját, hogy egy ellenségképeket állítson a „polgári Magyarország” elé, ezzel árnyalva a valódi társadalmi problémákat. Egy ilyen, félelmekre épülő kommunikációs panel képlete egyszerű: a legfontosabb, hogy a vizionált és sulykolni kívánt ellenség legyen minél megfoghatatlanabb. Olyan, mint például az IMF, a „multik”, Soros György, „Brüsszel”, az „elmúlt nyolc év” vagy a menekültek. Illetve a másik szempont, hogy elég széles tömegeket érintsenek, mint a rezsicsökkentés vagy a devizahitelek. Ahogy a 2014-es kétharmados Fidesz-győzelem is mutatta, ezek a végletekig leegyszerűsített és sulykolt panelek a legjobbak a közvélekedés befolyásolására.
Ezzel kapcsolatban egyébként érdemes megnézni, hogy miként vélekedtek azok a kisebb településeken, falvakban élők, akiket a napokban az Abcúg kérdezett meg a nagypolitikáról. Végső konklúzióként levonható, hogy az országos politikától viszonylag elszigeteltebben élő emberek, akik javarészt a helyi lapokból tájékozódnak nem is ismerik behatóan az egyes „ellenségeket” – itt azt is érdemes megjegyezni, hogy a megyei napilapok legtöbbje a Mészáros Lőrinchez köthető Mediaworks tulajdonában áll. Látták, hallották, hogy Soros György vagy a menekültek ártani akarnak Magyarországnak, és csak a Fidesz védi meg őket. Migránst persze életükben nem láttak, és Soros Györgyről is csak felületesen tudják, hogy kicsoda. Az egyik városi napilap főszerkesztője úgy foglalta össze a tapasztalt közönyt, hogy ameddig az emberek azzal vannak elfoglalva, hogy meg tudjanak élni, addig nem érdekli őket sem a CEU, sem az országos politika. „Alapvetően úgy vannak vele, hogy kicsi emberként nem tudnak hatni, és ezért nem is érdekli őket, inkább érdekli az, hogy elsöpörték-e a havat a járdáról. Az foglalkoztatja őket, amin itt kicsiben tudnak változtatni”.
