

Ezeken túl egyelőre nem jár a támogatás, pedig sokaknak szüksége lenne rá.
103 milliárd forintot fordít a fogyatékosokat segítő támogató szolgáltatások fejlesztésére a kormány a következendő 3 évben – hangoztatta a szakállamtitkár a fogyatékos emberek világnapján. Arra a kérdésre viszont kerülte az egyértelmű választ, hogy mikortól fogja finanszírozni a társadalombiztosítás azokat a kommunikációs eszközöket, amelyek a mozgásképtelen embereket segíthetik.
„E tekintetben az egészségügyi államtitkárság folyamatosan vizsgálja a finanszírozás módját és mértékét” – fogalmazott Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.
A társadalombiztosító csak a halló- és látásjavító készülékeket tartja államilag finanszírozható kommunikációs eszköznek.
„Olyan mozgássérültek, idegközponti sérültek, akik nem tudnak kommunikálni, és ők is a fejük mozgatásával egy számítógépet használnak, és egy olyan számítógépet, a hangot, amit ő lebetűz, erre is például nagyon nagy szükség van, és rengeteg olyanra, amit én magam se tudok, például ugyanúgy, hogy a kerekesszékekre is, hogy nem mindegy, milyen kerekesszéket használok” – mondta el Papp Szabolcs, a Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője.
Vannak eszközök, amelyek szemmel irányíthatóak. Ezek segíthetnének olyanoknak is, akik például egy agyvérzés miatt bénultak le átmenetileg. Átlagosan félmillió forintba kerülnek. Csordás Anettnek is csak pályázati úton sikerült szereznie 12 éves halmozottan sérült kisfiának ilyen műszert.
„Földrészeket tud mutatni, tud beszélni magáról, ez segíti a kommunikációját, ha valamije fáj, akkor azt tudja jelezni, egyébként például egészségügyileg is finanszírozni lehetne ezeket az eszközöket, mert például külföldön kórházakban vannak ilyenek, mert bárkivel előfordulhat az, hogy sztrókot kap, és lenémul, és nem tud beszélni, nem tudja használni a kezét” – jelentette ki Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület elnöke.
Nemcsak az érdekvédők sürgetik a jogszabályváltozást, az állami finanszírozás annak ellenére késik, hogy már ombudsmani állásfoglalás van arról, hogy mindenkinek alanyi joga a kommunikáció, vagyis jár az ezt segítő eszköz.