NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvBelföld
Márki-Zay: Nem egy iszlamista ország barátjai szeretnénk lenni

Márki-Zay: Nem egy iszlamista ország barátjai szeretnénk lenni

Mozgalmat vagy pártot alapítana az év végéig a hozzá közel álló politikai közösséggel Márki-Zay Péter. A hódmezővásárhelyi polgármester egy európai uniós integrációról szóló beszélgetés után jelentette be a szándékát.

  • 2018. augusztus 20., hétfő 13:25
Vágólapra másolva!

Az európai unió előnyeiről, hátrányairól és Magyarország integrációjának lehetőségeiről is tartottak eszmecserét Hódmezővásárhelyen. A város polgármestere, Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy Szent István útja ma is érvényes – a magyarság a nyugathoz akar tartozni, nem a kelethez.

„Igenis a Nyugathoz a karunk felzárkózni, a Nyugathoz akarunk csatlakozni. Még azok a fiatalok és kevésbé fiatalok is, akik elhagyták Magyarországot anyagi boldogulásuk vagy bármi egyéb okból, Nyugatra mentek, nem Keletre. Úgyhogy mi nem Bizánc, mi nem egy iszlamista Törökország barátjai szeretnénk lenni, mi továbbra is a keresztény Európában hiszünk” – jelentette ki Hódmezővásárhely polgármestere.

Az Antall-kormány egykori külügyminisztere a beszélgetésen azt hangsúlyozta: az Európai Unió nélkül ma is határok választanák el egymástól a Kárpát-medence teljes magyarságát.

„Az Európai Unió egy olyan egységet teremtett, amire, ha valakinek szüksége van, akkor az a magyarság. A 8 országba szétosztott magyarság. És csak akkor tudjuk megőrizni a határon túli területeket, a magyar történelem színhelyeit, hogyha szabad lesz a mozgás, és megvalósul az, ami az Európai Unió alapja volt, a szabad mozgás, a szabad munkavállalás, a tőke szabad áramlása” – így Jeszenszky Géza.

Róna Péter közgazdász az unió hatására lére jövő valódi fejlődést hiányolta. „A legfontosabb baj az én szempontból az Európai Unióval az, hogy engedi, hagyja, hogy ne zárkózzunk fel. Hogy elpackázzuk a lehetőséget. És nekünk valójában azzal kellene foglalkoznunk, hogy mi a fenéért nem sikerül a felzárkózás” – vélekedett a szakember.

A beszélgetés résztvevői az előzetesen várttól eltérően pártalapítást nem jelentettek be, de többször utaltak rá, hogy szemléletváltásra lenne szükség a magyar politikában.