
A bűnügyi helyszínelés során a káosz valójában egy szétborított puzzle, ahol minden apró darabnak megvan a maga mértani helye. A bűnügyi helyszínelő feladata nem a találgatás, hanem a hűvös nyomrögzítés, amely során a főnyomozó úgy rakja össze a képet, mint egy tapasztalt asztalos a bútor darabjait.
Az idegenkezűség legkisebb jele is olyan, mint egy porszem a fogaskerekek között: azonnal megakasztja a hazugság gépezetét. A helyszíni szemle és a precíz nyomkutatás végül könyörtelenül a rács mögé juttatja a tettest.